Gyorshír
Az illegális bevándorlás és az Alkotmánybíróság
Az Ab alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania – mondta ki egy menedékjoggal és az EU-val kapcsolatos ügyben az Ab egy határozatával.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania – mondta ki egy menedékjoggal és az EU-val kapcsolatos ügyben az Ab egy csütörtökön közzétett határozatával.
Az Európai Bizottság felszólítása
A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz, indítványában alkotmányértelmezést kért az alaptörvény és az EU jogának viszonyáról.
Az indítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárásban hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik az uniós szabályozást. Az igazságügy-miniszter indítványa által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az EU egyik szervének a magyar alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll a magyar Ab értelmezésével.
Az Ab egyfelől kimondta azt, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány. Az Ab az alaptörvény értelmezése során tekintettel van az EU-tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, de az Ab alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv értelmezése sem ronthatja le.
A menedékjog megadása nem alkotmányos kötelezettség
Másfelől megállapította azt is az Ab, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy az ilyen embereknek az Országgyűlés menedékjogot biztosítson az általa meghatározott szabályok szerint.
Az Ab kiemelte: Magyarország az EU-ban az európai egység megteremtése érdekében, az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése céljából vesz részt.
Az Ab kifejtette: az uniós jog nem illeszkedik a magyar jogforrási hierarchiába, azt egy, az alaptörvényben lévő alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé. Az uniós és a hazai jog egymás mellettisége általában nem okoz alkotmányossági dilemmát, mivel a két normarendszer közös értékeken nyugszik. Ugyanakkor egyes nemzeti normák megítélésében az Ab és az EU eltérő eredményre juthat. Mivel az alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges. A magyar alaptörvény autentikus értelmezése azonban a magyar Ab feladata, és ezt minden szervnek, intézménynek tiszteletben kell tartania eljárásaiban is.
Nem alanyi jog
Az Ab elkötelezte magát az alkotmányos párbeszéd mellett és jelen ügyben az „Európa-barátság jegyében” úgy értelmezte az alaptörvényt, hogy annak normatartalma az EU jogával is összhangban álljon – áll a határozatban.
Az Ab a menedékjoggal kapcsolatban kiemelte, hogy az nem a menekült alanyi joga, hanem a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekből ered. Annak a nem magyar állampolgárnak, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, amelyben üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve, arra van alapjogilag védett igénye, hogy kérelmét a hatóság elbírálja. Ennek szabályait pedig a magyar Országgyűlés feladata meghatározni, sarkalatos törvényben rögzíteni.
A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
A határozat teljes szövege elérhető a testület honlapján.
(Forrás: MTI)
Juszt László: Mondanám, hogy nyugodjon meg a beteg, de ez már nem fog..
Szerző
