Ágoston László: Miért adsz ennyi töménytelen sok cukrot az ötéves gyerekednek? – Mert ezt kérte!

Gézám! Miért adsz ennyi töménytelen sok cukrot az ötéves gyerekednek? Mert ezt kérte. De hát te vagy az apja! Mit tegyek? Ha nem adok neki cukrot, cigit és pálinkát, azt mondta, az anyjával fog élni. De ez tönkreteszi! Hogy várhatnád el, hogy olyat tegyek, amitől kevésbé fog szeretni a gyerekem?

Ugye, milyen iszonyúan hangzik? Pedig EZ a populizmus

Amikor a vezető nem vállalja fel a szerepét és a legrövidebb távú haszon érdekében bármit feláldoz.

• Ilyen például a Brexit.
• Ilyen, amikor Trump újranyitja a szennyező szénbányákat.
• Ilyen, amikor egy Kedves Vezető szétveri az oktatást és szeméttel tömi az emberek fejét minden létező médiumban.

Persze, a társadalom is felelős azért, amit kíván. Ez vitán felül való

De ha valaki nyakló nélkül bármit feláldoz önnön elfogadtatásáért, a legnagyobb bűnt követi el, amit ember elkövethet. Sokszor nem az a szolgálat, hogy kielégítjük az igényeket, hanem az, ha helyes irányba alakítjuk őket. Csak ehhez belső tartásra, vezérlő eszmére és bölcsességre lenne szükség. Rémisztő, amikor valaki ezt hangerővel próbálja helyettesíteni.

Forrás

Kommentekből

„Záporoznak a lájkok, özönlenek a helyeslő bólogatások. Holnap pedig minden megy tovább ugyan így. Pedig ez a poszt is egy kiváló lehetőség, hogy egy pillanatra szét nézzünk magunk körül, és felismerjük, mekkora szarban vagyunk.”

„Ha ebből az országból elzavarjuk a buzikat, a zsidókat, a cigányokat, a kommunistákat, a nácikat, a fasisztákat, az értelmiségieket, a munkásokat, a parasztokat, az üzletembereket, a hívőket, az ateistákat, a nemzetiségeket, a politikusokat és a civileket – akkor ki a faszom fog itt maradni?” /Karikatúra szövege a Móricka nevű vicclapból, a ’90-es évek közepéről/”

„Nagyon jó szemléltető írás !-Valóban egy kielégítetlen vágyakkal teli társadalomban az a legnagyobb bűn ha a vezető rájátszik az érzelmekre és minden áron, a populizmus eszközeivel hatalmába keríti a népet ,hogy uralkodhasson felette !”

„Mondjuk én már attól boldog lennék, ha simán csak a dolgukat tennék, mindenféle „nevelés” és „majdmidöntünkhelyetted” helyett. A kormánynak ugyanis nem az lenne a dolga, hogy atyáskodjon felettünk, hanem hogy gondoskodjon a megfelelő infrastruktúra fenntartásáról, igyekezzen megőrizni a békét a szomszédos és távoli országokkal, és úgy összességében is az ország állampolgárainak érdekét és a fejlődést tartsa szem előtt. Szóval amiért fizetjük őket…”