Connect with us

Kiemelt hírek

Frissítve! Von der Leyen: az uniónak tiszteletben kell tartania minden ember emberi méltóságát

Megosztás

Az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter Strasbourgban kedden.

Segíteni kell a nagy nyomás alatt álló tagállamokat

Von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az Európai Uniónak (EU) stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.

Szolidaritásra kell törekedni a tagországok között, tisztességes együttműködésre, és fokozni kell az együttműködést a migráció kiinduló és tranzitországaival – hangoztatta.

Hozzáfűzte: az Európai Uniónak jogi és erkölcsi kötelessége, hogy életeket mentsen, de az életmentés önmagában nem elégséges. Az uniónak „humánus határokra” van szüksége, tiszteletben kell tartania minden ember emberi méltóságát. Kijelentette, meg kell erősíteni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, és modernizálni kell az európai menekültügyi rendszert. Új, átfogó menekültügyi és migrációs megállapodást kell létrehozni, valamint garantálni kell a schengeni övezet működését úgy, hogy biztosítható legyen a szabad mozgás és az emberek biztonsága egyaránt.

A jogállamiság erősítése

A bizottsági elnökjelölt beszédében hangsúlyozta, hogy az uniós értékek, valamint a legsérülékenyebbek megvédésének legjobb eszköze a jogállamiság erősítése.

„Biztosítani fogom, hogy a jogállamiság garantálása érdekében teljes és átfogó eszköztárat használjunk európai szinten. Nem lehet kompromisszumot kötni, ha a jogállamiság tiszteletben tartásáról beszélünk. Ezért az egész EU-ra vonatkozó jogállamisági mechanizmust kell kialakítani az Európai Bizottság vezetésével”

– fogalmazott.

A nemek közötti teljes egyenlőség

Az Európai Bizottság mindig az uniós szerződések független őre lesz. Megvédi a jogállamiságot, bárhol is támadják azt – tette hozzá.

Ursula von der Leyen kijelentette azt is, hogy biztosítani fogja a nemek közötti teljes egyenlőséget az uniós biztosok testületében.

„Ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fogok habozni új neveket kérni” – mondta.

Von der Leyen kiemelte annak fontosságát is, hogy Európa határozottabban lépjen fel a világban egyebek mellett a gazdaság, és a biztonságpolitika területén.

A döntések mögé pedig minden tagállamnak be kell állnia

– hangsúlyozta. A közös védelmi politika egyik legfontosabb eleme a NATO-val folytatott együttműködés, ugyanakkor közös európai védelmi unióra van szükség – közölte.

Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnésére

(Brexit) vonatkozóan az elnökjelölt aláhúzta, hogy rendezett kilépésre kell törekedni a béke, és a stabilitás megőrzése érdekében.

„Bizottsági elnökként kész leszek meghosszabbítani a brit kilépés dátumát, ha arra szükség van a jobb megállapodás érdekében. A Egyesült Királyság szövetségesünk marad, barátunk és szoros partnerünk” – fogalmazott.

Leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, mandátuma első száz napjának kiemelt programja lesz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Mint elmondta,

mindent meg szeretne tenni az európai minimálbér bevezetése érdekében, ez ugyanis minden teljes munkaidőben dolgozó ember számára méltóságteljes életet garantálna. A szakszervezetekkel együttműködve általános keretrendszer kialakításán kell dolgozni

– hangoztatta.

Támogatja a csúcsjelölti rendszert

Kitért arra is, hogy támogatja az Európai Parlament által a 2014-es választások előtt létrehozott, az Európai Bizottság elnökének kiválasztását biztosító csúcsjelölti rendszert, azonban közösen kell dolgozni annak jobbításán. Érthetőbbé, láthatóbbá kell tenni az emberek számára, és foglalkozni kell az európai jelöltállítási rendszer, az úgynevezett transznacionális listák rendszerének kérdésével is, mint az európai demokrácia kiegészítő eszközével – mondta.

„Számomra a legfontosabb, hogy Európa erős és egységes legyen. Aki Európát gyengíteni, megosztani akarja, meg akarja fosztani az értékeitől, az ellen nagyon keményen fogok harcolni”

– jelentette ki Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelöltet az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania, erről az EP plénuma kedd délutáni ülésén tart szavazást.

Az Európai Néppárt támogatja Ursula von der Leyen megválasztását

Az Európai Parlament néppárti (EPP) képviselőcsoportja támogatja Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké választását – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője Strasbourgban az EP keddi plenáris ülésén, a Von der Leyennel folytatott EP-vitában.

Hangoztatta: azért támogatják a német jelölt megválasztását, mert a néppárt is az igazságos, modern és innovatív, biztonságos, széles látókörű és környezettudatos Európát képviseli, mint ő.

„Közösen valósítjuk meg a jelölt ígéreteit”

– fogalmazott.

Weber előremutatónak nevezte Von der Leyen tervét arra, hogy az EP is jusson jogszabály-kezdeményezési jogkörhöz, valamint a csúcsjelölti rendszer tervezett továbbfejlesztését. Hozzátette: lejárt a háttérmegállapodások ideje.

Iratxe García Pérez, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője szerint a szocialisták később döntenek Von der Leyen támogatásáról. Azt mondta: a jelöltnek még ki kellene fejtenie, hogyan kíván válaszolni az európaiak követeléseire, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségének problémáját érintőkre.

Dacian Ciolos, az Újítsuk meg Európát (RE) nevű, centrista-liberális frakció vezetője hangsúlyozta, a szavazók elvárják, hogy az unió habozás nélkül megvédje a jogállamiságot. A liberális képviselőcsoport készen áll a jelölt támogatására – közölte a román képviselő.

Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke kijelentette, hogy képviselőcsoportja nem adja át az Európai Unió vezetését Von der Leyennek egy olyan időszakban, amikor

„ég a közös ház, az éghajlat egyre rosszabb állapotban van, egyre mélyebbek a társadalmi különbségek, és az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság helyzete is romlik”.

A támogatás nem volt egyhangú

Azonban ha a parlament megválasztja Von der Leyent, a zöldek támogatni fogják munkájában a bizottság elnökét.

Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke bejelentette, hogy képviselőcsoportja – amely euroszkeptikus pártokból áll – a jelölt ellen szavaz, mivel alkalmatlannak látja a pozícióra, és Európáról alkotott elképzeléseit nem találja meggyőzőnek.

Raffaelle Fitto, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióvezetője a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos álláspontjának tisztázására kérte Ursula von der Leyent, ugyanis – mondta – a konzervatív képviselőcsoport nem ért egyet a bizottság által e téren eddig folytatott politikával.

Martin Schirdewan, a radikális baloldali frakció (GUE-NGL) elnöke a vitában kijelentette, hogy képviselőcsoportja nem támogatja Von der Leyen jelölését.

Az EU-tagországok vezetőiből álló Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelöltet az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania, erről az EP plénuma kedd délutáni ülésén tart szavazást.

Deutsch Tamás: az EB új elnöke tegyen meg mindent a bevándorlás megállításáért

Az Európai Unió külső határainak megvédésével a bevándorlást meg kell állítani, az uniós szerződésekben rögzített módon a nemzeti identitást tiszteletben kell tartani, és a közép-európai országok uniós támogatási forrásainak mértékét fenn kell tartani – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

A képviselő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjának várományosával folytatott EP-vitában felszólalva hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság új elnöke csak akkor jár el helyesen, ha mindent megtesz az unió külső határainak megvédése érdekében.

A tömegessé vált illegális migráció

súlyosan fenyegeti az európai polgárok biztonságát, a békés hétköznapokat, a hagyományos európai életformánkat–  szögezte le.

„Az Európai Bizottság új elnökétől azt várjuk, hogy ismerje el és támogassa az unió külső határait megvédő országok erőfeszítéseit” – fogalmazott.

Deutsch Tamás az Európai Unióról szóló szerződést idézve arra emlékeztetett, hogy „az elmúlt években az Európai Parlament baloldali, bevándorláspárti többsége minden eszközzel, a szerződés 7-es cikke szerinti eljárással is” a tagállamok egyenlőségét, valamint nemzeti identitását rögzítő jogokat akarta felszámolni.

„Azt várjuk, hogy a szerződések őreként tevékenykedő testület vezetőjeként mindent tegyen meg a nemzeti identitás és a tagállamok alkotmányos szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartása érdekében” – húzta alá.

A fejlesztési uniós források nem könyöradományok

A néppárti képviselőcsoport magyar delegációjának vezetője arra is felhívta az elnökjelölt figyelmét, hogy a regionális fejlesztési, valamint az agrártámogatási és vidékfejlesztési források „nem könyöradományok az unió jelenleg még kevésbé fejlett tagországainak, régióinak, az ott élő polgároknak, hanem az unió működésének egyik alapvető célját, a területi kohézió elérését szolgáló befektetések”.

A képviselő kijelentette, azt várja az Európai Bizottság új elnökétől, hogy az unió következő hétéves keretköltségvetése ne büntesse, hanem támogassa az átlagánál nagyobb ütemben fejlődő, gyorsabban felzárkózó, a szegénység visszaszorítása érdekében komoly erőfeszítéseket tevő közép-európai tagállamokat, a V4-országokat.

Új kezdet

Győri Enikő fideszes EP-képviselő írásbeli hozzászólásában kijelentette, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké választásával esély van egy új kezdetre, hogy minden tagállamot egyforma mércével mérjenek, és tiszteletben tartsák a tagállamok alkotmányos identitását.

A képviselő arra kérte a jelöltet, utazzon mielőbb Magyarországra, akarja megérteni a magyar valóságot, és ne hagyatkozzon mások értékítéletére.

„Azt kérem, legyen a szabadságunk őre. Lehessen másképp gondolkodni, hinni a konzervatív értékekben. Lehessen büntetlenül szót emelni az európai civilizáció és kultúra megőrzése érdekében” – fogalmazott a képviselő.

Fel kell lépni azok ellen, akik az unió szétverésén dolgoznak

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette, meg kell változnia annak, hogy

„az Európai Unió nem vesz tudomást Orbán Viktor magyar miniszterelnök populizmusáról”.

Fel kell lépni azok ellen, akik az unió szétverésén dolgoznak, biztosítani kell azt, hogy az unió egységes, virágzó és biztonságos, az értékek uniója legyen – emelte ki.

Valódi változásra, és olyan vezetésre van szükség, amely nem fél megvédeni az európai demokráciát, a jogállamiságot – húzta alá a képviselő.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában kijelentette: az, hogy a bizottsági elnökjelölt az Európai Parlament meghallgatásán vesz részt, azt jelenti, hogy az Európai Unió vezetői nem tanultak korábbi hibáikból, és semmibe vették az EP csúcsjelölti rendszert érintő döntését.

„Az európai polgárok nagyon csalódottak. Hitelesebb, demokratikusabb, átláthatóbb Európai Uniót szeretnének. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy mint bizottsági elnökjelölt, személye elfogadhatatlan” – tette hozzá a képviselő.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az egyik közösségi oldalon közzétett nyilatkozatában kijelentette, támogatja Ursula von der Leyen programját, azonban továbbra is ellenzi kiválasztásának módját.

A DK támogatja Ursula von der Leyen megválasztását

A Demokratikus Koalíció elnökségi döntésének értelmében a párt EP-képviselői a keddi szavazáson támogatják, hogy Ursula von der Leyent válasszák meg az Európai Bizottság (EB) elnökének.

A DK frakciószóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy pártjuk ez ügyben indított online szavazásán több, mint 50 ezer ember vett részt és a többség azt kérte, hogy szavazzák meg a jelöltet.

A DK nagyjából a saját programját hallotta vissza Leyentől

Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a döntésnek politikai okai is vannak. Ursula von der Leyen kedd délelőtt tartotta az Európai Parlamentben a programbeszédét és a DK örömmel nyugtázta, hogy nagyjából a saját programját hallhatta vissza – közölte. A jelölt az Európai Egyesült Államok tervének támogatója, programbeszédében vállalta az európai minimálbér, az európai munkanélküli ellátás és az európai gyermektámogatások bevezetését, emellett kiállt a multinacionális technológiai cégek tisztességes adóztatása és a klímavédelmi célok mellett is – emelte ki a frakciószóvivő.

Hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyen egyértelművé tette, határozott szankciókkal is fel kíván lépni a jogállamiságot sértő nemzetállami kormányintézkedésekkel szemben. Parlamenti beszéde végén világossá tette, hogy „Európa bomlasztói, gyengítői” harcos ellenfelet fognak találni a személyében, ez pedig Orbán Viktor és a Fidesz számára felér egy hadüzenettel – fogalmazott.

Kérdezték arról, hogy a DK megpróbálta megakadályozni, hogy fideszes politikusokat válasszanak az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésébe. Azt mondta, hogy az Orbán-kormány Európa szétverésén dolgozik és az Európai Parlamentbe küldött fideszes képviselőknek is ugyanez a feladatuk. A DK nem támogathat olyan embereket, akik szét akarják verni az EU-t – jelentette ki. Ahol lehetett, ott elérték, amit elértek, Deutsch Tamás megválasztását nem sikerült megakadályozni, de másik három fideszes jelöltét egyelőre igen – fogalmazott.

Más témák is szóba kerültek

Azt a kérdést a Néppártnak kell feltenni, hogy miért jelölt fideszes politikusokat a szakbizottságokba – válaszolta egy újabb kérdésre.

A frakciószóvivőt kérdezték arról, a Pesti Srácok birtokába került hangfelvételről, ami a lap állítása szerint bizonyítja, hogy tavaly februárban a DK-s Varju László a volt szocialista Horváth Imrének költség- és kártérítést illetve egyéb „okosságot” ajánlott fel azért cserébe, hogy az országgyűlési választás előtt lépjen vissza az ő javára.

Gréczy Zsolt azt felelte, nem tudja, hogy Varju László valóban tett-e ilyen kijelentéseket. Hozzátette, nem zárja ki, hogy a cikk miatt a DK bírósághoz fordul.

Arra is rákérdeztek nála, hogy habár a DK korábban több ellenzéki párttal közösen a támogatásáról biztosította Janiczák Dávid ózdi polgármesterjelöltet, a múlt héten arra való hivatkozással vonták vissza a támogatást, hogy korábbi „neonáci megnyilvánulásai miatt” mégsem adják a nevüket a jobbikos polgármester jelöléséhez.

Gréczy Zsolt hangsúlyozta, a DK elnöksége úgy döntött, hogy semmilyen szinten nem támogatják Janiczák Dávidot, de tudomása szerint arról még nem született döntés, hogy állítanak-e saját jelöltet.

Kaczynski: hatással lehet Ursula von der Leyen megválasztására Beata Szydlo bizottsági elnöki tisztségének elutasítása

Beata Szydlo volt lengyel kormányfőt az Európai Parlamentben nem választották meg a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnöki posztjára – jelentette ki kedden Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke.

Szydlót a pártcsaládja, az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) jelölte a frakciónak az előzetes egyeztetések nyomán járó posztra. Szydlo jelöltségéről hétfőn már másodszor szavazott az Európai Parlament (EP), 19 képviselő támogatta őt, 34-en ellenezték, ketten tartózkodtak.

A májusi EP-választáson Szydlo a legtöbb szavazatot szerezte az összes lengyelországi jelölt közül.

Felrúgták a sokéves konszenzust

Mateusz Morawiecki kormányfő keddi sajtóértekezletén kijelentette: ez ügyben az EP-ben „felrúgták a sokéves konszenzust”. A fejlemények szerinte „rossz hírt jelentenek az egész EP, az Európai Unió (EU) számára”.

A lengyel miniszterelnök szerint az Európai Néppárt korábbi ígéreteinek megfelelően Szydlo mellett szavazott, más pártcsaládok viszont „sajnos nem tartották magukat az EP-ben érvényes elvhez”.

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a PAP hírügynökségnek kedden adott interjúban meglepőnek nevezte Szydlo jelöltségének másodszori leszavazását. „A legmagasabb szintű megállapodások voltak erről” – jelentette ki.

Merkel bocsánatot kért

Elmondta: Morawiecki arról tájékoztatta őt, hogy azonnal a szavazás után felhívta őt Angela Merkel német kancellár, aki „bocsánatot kért, megdöbbenésének adott hangot a történtek kapcsán”.

Kaczynski szerint a Szydlóról történt szavazás eredménye az EU „nagyon komoly, a baloldal éles előretörésével összefüggő lazulását” jelzi.

Szerinte Szydlo „egyszerűen azért fizet, mert egy katolikus ország képviselője, és keresztény értékeket vall”.

A PiS más politikusai szerint Szydlón a szocialisták álltak bosszút azért, mert Lengyelország azon országok egyike volt, amelyek korábban megakadályozták Frans Timmermans, a szociáldemokrata pártcsalád csúcsjelöltjének megválasztását az Európai Bizottság elnökévé.

Nincs az EP-ben vasfegyelem

Arra a kérdésre válaszolva, hogy Szydlo leszavazása hatással lehet-e az EKR döntésére a EB-elnöki poszt várományosa, Ursula von der Leyen megválasztását illetően, Kaczynski leszögezte: „természetesen lehet”. Megjegyezte: ez ügyben a végső döntést a képviselők hozzák, „nincs vasfegyelem”. „Még nem dőlt el, mit javaslunk majd ez ügyben” – tette hozzá.

Az EKR egyik társelnöke, az olasz Raffaele Fitto a kedd délelőtti vita során kifogásolta Szydlo meg nem választását.

(Forrás: MTI)

 

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük