Ez a nap
Frissítve! Roma holokauszt – Útját kell állni a gyűlöletnek!
A roma holokauszt emléknapja alkalmából a Demokratikus Koalíció (DK) arra hívja fel a figyelmet, hogy az áldozatokról és a rémtettekről soha nem szabad megfeledkezni.
Közösen kell megakadályozni az újabb borzalmakat
Niedermüller Péter, a párt alelnöke és Arató Gergely frakcióvezető-helyettes az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben úgy fogalmaztak, különösen akkor fontos emlékezni, amikor
„Magyarországot ismét átjárja a gyűlölet, amikor a Roma Holokauszt Emlékművét rendszeresen meggyalázzák, amikor a határon embereket éheztetnek a tranzitzónákban, amikor a kánikulai napokon elzárják a vizet a cigánysoron, amikor államilag megrendelt uszító szövegek ömlenek mindenhonnan”.
Az európai magyarok azonban közösen megakadályozhatják az újabb borzalmakat, leszámolhatnak örökre a gyűlölettel, és egy élhető, békés világot teremthetnek – emelték ki a közleményben.
Felidézték, augusztus 2-a a porajmos, a roma holokauszt emléknapja, amikor azokra emlékezünk, akiket cigány származásuk miatt gyilkoltak meg a nácik és kiszolgálóik, így a magyar hatóságok is.
MSZP: Európa és Magyarország a cigányokkal együtt egységes, értékes egész
Ezt írta Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője pénteken, a roma holokauszt emléknapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum zuglói polgármesterjelöltje emlékeztetett arra, hogy máig nem tudni pontosan, hány cigány embert hurcoltak el, nyomorítottak, vagy gyilkoltak meg a vészkorszakban.
Mint fogalmazott,
„olyan időket élünk ma Magyarországon, amikor mindennapossá vált a gyűlöletkeltés, amikor nem elszigetelt jelenség kisebbségeket hátrányosan megkülönböztetni”.
Július elején meggyalázták a roma holokauszt budapesti emlékművét
– hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus, aki szerint mindez azt mutatja, hogy
„az egykori bűnösöknek ma is vannak szellemi örököseik (…)”.
Horváth Csaba egyúttal leszögezte, hogy útját kell állni a gyűlöletnek. A roma holokauszt emléknapja alkalmat ad emlékezésre,
„de az év többi napján is el kell utasítanunk a rasszizmust, a gyűlöletkeltést és a megfélemlítést”
– hangsúlyozta.
LMP: a romák soha nem lehetnek másodrangú állampolgárok Magyarországon
Az LMP hisz abban, hogy a romák soha nem lehetnek másodrangú állampolgárok Magyarországon:
„identitásuk, kultúrájuk, hagyományaik a magyar nemzeti kultúra szerves részei: erősebbé és gazdagabbá téve közös hazánkat”.
Kendernay János, az LMP társelnöke a roma holokauszt emléknapja alkalmából az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben kiemelte, soha többet nem lehet megengedni a fajgyűlölő, kirekesztő, gyűlöletkeltő megnyilvánulások térnyerését.
Idézték a néhai Choli Daróczi József szavait:
„a 93 ezer négyzetkilométeren belül élő minden ember a nemzet tagja. Ez a nemzet, nem zsidó, nem cigány, nem szerb. A magyar nemzet, én, te, ő, vagyis mi.”
Nemzetiségi ombudsmanhelyettes: a fiatalokat hiteles történelmi ismeretekkel kell felvértezni
A társadalom egészséges védekező mechanizmusa csak akkor alakulhat ki a káros tendenciák ellen, ha a fiatalokat hiteles történelmi ismeretekkel vértezzük fel azért, hogy felismerjék a kirekesztő és gyűlöletkeltő szándékot – közölte a nemzetiségi ombudsmanhelyettes a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, pénteken az MTI-vel.
Szalayné Sándor Erzsébet közleményében a második világháború idején meggyilkolt félmillió európai, köztük több tízezer magyar roma emberen kívül a magyarországi romagyilkosságok áldozatairól is megemlékezett.
Felidézte, 75 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-án éjszaka az auschwitz-birkenaui lágerben a nemzetiszocialista erőszakszervezet tagjai hozzávetőleg háromezer roma gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg.
A romák már az 1920-as években
gyűlöletbeszéddel, diszkriminatív rendelkezésekkel és zaklató rendőrségi intézkedésekkel szembesültek Európa több országában. 1944-ben legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportok már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba kerültek, augusztusban pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel – írta a nemzetiségi ombudsmanhelyettes.
Hozzátette:
a fajüldözés összességében több százezer cigány származású embert, a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.
Szalayné Sándor Erzsébet közölte, Európa több országában a különböző neonáci, újfasiszta és paramilitáris csoportoknak napjainkban is vannak cigányellenes megnyilvánulásaik, támadásaik, amelyek sokszor halálos áldozatot is követelnek.
Gyilkosságok a rendszerváltás után
Kitért arra: Magyarországon ezen a napon nemcsak a második világháború idején meggyilkolt áldozatokra emlékezünk. Tíz évvel ezelőtt, 2009. augusztus 3-a hajnalán kislétai házában sörétes puskával agyonlőtték Balog Máriát, és súlyosan megsebesítették akkor tizenhárom éves lányát. A rasszista indítékkal elkövetett, romagyilkosság-sorozatként elhíresült támadások során a bűnözők két év alatt kilencszer követtek el cigányok elleni merényletet fegyverekkel és Molotov-koktélokkal, és összesen hat embert öltek meg – emlékeztetett.
Utalt arra, 2017-ben kiadott „A roma holokauszt oktatásának társadalmi szemléletformáló szerepéről és hazai helyzetéről” szóló elvi állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemlékezés mellett kulcsfontosságú a két világháború közötti időszak üldöztetéseinek, majd a holokauszt történéseinek megfelelő módon történő oktatása.
Ez segíti, hogy
a roma, cigány közösségek élhessenek az önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez való, az alaptörvényben meghatározott jogukkal, s hogy a társadalom tagjaiban kialakuljon és megerősödjön az az értékrend, amely az emberi jogok, különösen az egyenlő emberi méltóság elvén alapszik
– tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy a jogalkotó, a társadalmi szervezetek, az egyházak és vallási közösségek, valamint a szakmai közösségek is határozott lépéseket tesznek a pozitív társadalmi szemléletformálás erősítéséért.
A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól.
Főhajtással emlékezett az áldozatokra Járóka Lívia
Az Európai Parlament fideszes alelnöke pénteken a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, kötelesség megemlékezni a második világháború során lezajlott irányított népirtás és minden hasonló, faji alapon történő gyilkosság áldozatairól, akik kizárólag származásuk miatt adták életüket.
A törvények segítségével fel kell lépni a romák és más megkülönböztetett csoportok kirekesztése, valamint a faji alapú bűncselekmények ellen, és biztosítani kell ezen csoportok gazdasági és társadalmi rehabilitációját, befogadását a 21. századi Európában. Továbbá meg kell erősíteni az egyenlő bánásmód európai normáit ellenőrző EU-s és nemzeti hatóságokat, és európai uniós források felhasználásával csökkenteni kell a történelmi hátrányokat – hangsúlyozta.
Állampolgárság és szegénység elleni küzdelem
Hozzátette, ehhez a tagállamoknak és az Európai Uniónak minden eszköz a rendelkezésére áll.
Közölte, ennek elősegítésére „Citizenship and Anti-poverty” (állampolgárság és szegénység elleni küzdelem) elnevezéssel pártok közti munkacsoportot kezdeményezett az EP-ben, amelyhez eddig minden pártból jelezték már képviselők a csatlakozási szándékukat.
Reményei szerint ezzel megvalósulhat egy pártok felett álló összefogás, amely a következő ciklusban az európai szegénység és kirekesztés elleni javaslatokkal erősítheti Európa belső egységét.
Nagyszabású megemlékezést tartottak a roma holokauszt emléknapján az auschwitzi haláltáborban
A német és lengyel szinti-roma szövetségek szervezte megemlékezésen a legtöbb nagykövetség nagyköveti szinten képviseltette magát.
Körmendi Adrienn krakkói főkonzul elmondta, hogy a rendezvényen mások mellett jelen volt Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke, Jesse Jackson, a Rainbow/PUSH amerikai polgárjogi szervezet vezetője, Magyarországról egy mintegy ötvenfős csoport, valamint Teleki László roma politikus, volt országgyűlési képviselő is, aki – az előző évek hagyományaihoz hűen – beszédet is mondott a megemlékezésen.
Teleki László az MTI-nek nyilatkozva felidézte: augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, amit 1972 óta tartanak meg a Cigány Világszövetség határozata alapján, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg Auschwitz-Birkenau II.e haláltáborban. Hozzátette: mi, magyarok a rendszerváltást követően kezdtük meg a megemlékezést a történtekről.
Teleki László hangsúlyozta, szükség van arra, hogy többen megismerkedjenek a holokauszttal és ezen belül a roma holokauszttal a tanulmányaik folyamán. Mint mondta, roma politikusként fontosnak tartja azt is, hogy sokkal többet kell tenni a romák öntudatának felépülése érdekében. Rávilágított: ahhoz, hogy megszűnjön az előítélet és a rasszizmus, humán erőforrásnak kell tekinteni a romákat Európa-szerte.
(Forrás: MTI)
Szerző
