A Fidesz, „beszéljen” bármiről is, mindent kiforgat tényleges jelentéséből: a kereszténységre a sorosozáshoz hasonló gyakorisággal való naponkénti hivatkozása is a gyűlöletkeltő uszítást szolgálja.


A dolog régen kilépett a normalitás keretei közül:

a Fidesz „politikusai” egyik templomból ki, másikba be; de a „Házban” is – mint a mai napon például Vejkey Imre egészen hibbant napirend előttijében – folyamatosan ájtatoskodnak. Szemüket az égre függesztve hazudoznak, gyalázkodnak, rágalmaznak: tehetik, mert az ég nem szakad rájuk…

A valláshoz való viszony régen nem volt annyira középponti kérdés – legalábbis a Fidesz szándékai szerint –, mint manapság. A „kormánypárt” naponként átkozza ki az „istenteleneket”, a „liberális internacionalistákat”, a „bolsevikok utódait”. Legutóbb Kövér László valami egészen elszabadult, eszelős módon tette ezt – igazán megdöbbentő, hogy a mai parlamenti ülésen egyetlen mondatos utaláson kívül senki sem hozta szóba!

Ilyen „intenzív kereszténykedés” a Horthy-korszakban volt tapasztalható

Ha a kereszténységben van valami humánus érték – és ki vitatná ezt? –, akkor kimondható: a Fidesznek semmi köze hozzá, sőt, minden mondatuk e humánus értékek tagadását szolgálja. Az utóbbi időben turbófokozatra kapcsolt kereszténykedés lényegében ugyanazokat a célokat követi, mint a korábbi hecckampányok: a zéró toleranciázás közepette folytatott, lényegében megszakítás nélküli zsidózás, a cigányozás, a buzizás – a sorosozás és a migráncsozás.

Ilyen „intenzív kereszténykedés” a Horthy-korszakban volt tapasztalható – nem véletlen, hogy eszembe jut a Hannibál tanár úr című Fábri-film figurája, a Greguss Zoltán által alakított lelkiismeretlen, cinikus, prefasiszta Muray. Nem is lehet hatalomból ennyire szemforgató módon kereszténykedni a megosztás, a kirekesztés szándéka, és az antiszemita sugallatú uszítás nélkül.

Most éppen az „istentelenek” lehetnek az áldozatok

A mai kereszténykedés hőfokához hasonlítható a Rákosi-kor vallásellenes politikája, papok, hívő emberek üldözésével. Hát hiszen ha Kövér László legutóbbi beszédének hangulatára gondolok, előbb-utóbb lincselés következhet… Csak most éppen az „istentelenek” lehetnek az áldozatok.

Az a hibbant, erőszakos – és persze hazug – kereszténykedés, amelyet a Fidesz űz, amellyel a Fidesz üzérkedik, normális országban régen komoly ellenállást váltott volna ki, régen az ilyen hatalom bukását eredményezte volna. Hiszen nem normális – és nem is igaz! –, hogy a magyar embereket hétköznapi életükben a valláshoz való viszony osztaná meg; eltekintve persze a bigott fundamentalistáktól, akik azért mégiscsak kisebbségben vannak…

Nincs jele valódi kereszténységnek

Nálunk azonban a hatalom kedvelt „történelmi” egyházai és hitközségei már-már hazaáruló módon, de legalábbis egyértelműen üzleti okokból, hihetetlen pofátlansággal ájtatoskodva adják magukat a hatalom uszításához. És nem tapasztalható komoly szembefordulás, nincs jele valódi kereszténységnek, humánus hitnek se – legalábbis a hatalom által kedvelt körökben nincs…

megosztás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét