A keleti végek falvai egy részében a nyomor teljesít jobban

Hajdú-Bihar megye abban a bizonyos fejlesztési tornasorban igencsak hátul kullog. Amennyiben Debrecent külön nézzük, akkor a helyzet egyenesen aggasztó.

Városaink zömében is volt fejlődés az elmúlt években,

-tegyük hozzá- hogy döntően Orbán Viktor által hanyatlónak titulált nyugat pénzéből. Az uniós források nélkül megyénk lemaradása az ország fejlettebb nyugati részétől még látványosabb lett volna.

Ugyanakkor a falvaink egy részében a nyomor teljesít jobban

Aki dagasztotta a sarat a szélfútta tetejű házakkal teli utcákban, tudja miről beszélek. Itt a Fidesz csodafegyverének mondott rezsicsökkentés egy fabatkát sem ér. A lakosok többségének még áramra sem telik, gázról talán hallottak. Télen a nagy hidegben az erdőkből hazahúzott fával tüzelnek, ha az elfogy mindent ami a „ház” körül akad felhasználnak, hogy egy kis melegséghez jussanak. A 12 ezer forintos fűtés támogatás egyrészt csak ideig -óráig elég, másrészt sokan még azt sem kapják meg.

Hajdú-Bihar járásai közül a Derecske-Létavértesi járás az országban is a legszegényebbek közé tartozik, erős versenyben a berettyóújfalui járással

Ezekben a térségben élők közül sokan csak vegetálnak, nyomorfalvakban élnek. Szakértők szerint ezeken a településeken két és félszer kisebb az egy lakosra jutó nettó jövedelem, mint a gazdagabb térségekben. Többen elmondták,hogy akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.

A Fidesz kormány azzal ámítja az országot, hogy milyen alacsony a munkanélküliség

Ez biztos igaz a fejlettebb régiókban, a mi megyénk több térségében, településén jóval 10 százalék feletti a munkanélküliség. Sokak szerint van olyan település, ahol akár a 20 százalékhoz is közelít ez a mutató.

A közutak állapota miatt, az infrastruktúra elmaradottsága miatt ezeken a területeken esély sem volt arra az elmúlt közel 10 évben, hogy új munkahelyek jöjjenek létre. A nyomor mélységes bugyrával találkozunk megyénk egyes térségeiben. Mielőtt bárki elkezdene cigányozni, szeretném hozzátenni, hogy a kilátástalan helyzetben levők között szép számmal vannak nem romák is.

Térségünkben egyre több olyan település van,

ahol semmiféle munkalehetőség nincs, se cigánynak, se magyarnak. Ráadásul a kutatások szerint e térségekben a romák többet dolgoznak, mint mások – csak leginkább feketén alkalmazzák őket.Így elmondhatjuk, nem sokkal jobb a nem roma magyar szegények helyzete sem. Többségük ugyanazokban a lemaradó térségekben él, mint a cigányok, sokuk ugyancsak gettósodó környezetben lakik, igen gyakran középkori viszonyok között.

/A fotók A fotók az Igazgyöngy Alapítvány honlapjáról valók, illusztrációk, de a térségben készültek./