Még nem teljesen biztos, de makacsul tartják magukat a hírek arról, hogy Orbán Viktor Katarba, a labdarúgó-világbajnokságra megy.
Nem értem…
Nyilván a VIP-páholy vendége lesz, tehát sört ihat. Hogy magyar pálinkát is, és ehet-e kolbászt, azt nem tudhatom. De nem is ez a kérdés.
A kérdés az: mi történik Orbániával, míg a Keresztapa Katarban szórakozik?
Épp a minap beszélt arról, hogy Európa, benne – akár akarja, akár nem – Orbánia napról napra jobban bevonódik az orosz-ukrán háborúba; hiába figyelmeztette a Nyugatot arra, hogy nem szabad egyik fél mellé sem állnunk… Közben óriási nyomás nehezedik déli határunkra – erről már naponta többször is beszámolnak: a migránsok egy ideje nem alagutakon próbálnak Orbániába jutni… Aztán itt van a „dollárbaloldal”. „Guruló dollárokból” próbáltak választást nyerni, s mai napig külföldről fizetik őket – tuggyukkik… Ez egyelőre nem veszélyezteti közpénzek milliárdjainak törvénytelen fideszes felhasználását, de ki tudja, mit hozhat a jövő..?
A szankciós infláció? „Brüsszel” újabb fenyegetései..?
Válságot él az ország – s hiába igaz, hogy a Keresztapa, mint pénteken közölte, eddig három válságot is levezényelt.
Népe aggódva kérdezi: mi lesz, mi lehet velünk, míg Orbàn Viktor DoktorMiniszterelnökÚr Katarban szórakozik, hasonszőrűek társaságában..? Talán a Türk Tanács segít majd? És ha ők is focit néznek?
Itthon a „dollárbaloldal” újra meg újra utcára viszi az ilyesmire kapható pedagógusokat, szülőket és – kimondani is szörnyű! – diákokat is. Jó, nem törődünk velük, mert nem is kell; de meddig tüncikézhetnek még – veszélyhelyzetben?! Mert veszélyhelyzetben, vagy valami hasonlóban vagyunk – a vonatkozó „törvénymódosítás” kissé összezavart… És régóta már. Ilyen körülmények között teljesen érthető, ha az ország „külügyminisztere” egyik nap a Maldív-szigetekre, másik nap türközni röpköd: fontos ügyeket intéz, biztonságunk érdekében. A köztársasági elnökük is röpköd összevissza, mintha béke volna. Sebaj: az ország érdekében teszi ő is, az ország meg kibírja.
Igaz: béke van, legalábbis nálunk, de az a béke egyre nagyobb veszélyben van
Hogy mást ne mondjunk: egyedül Orbánia kiabál érte. A Nyugatot „végtelenül primitív, vérszomjas, felelőtlen alakok vezetik most” – ezt a kormánytámogató, nemzetikeresztény magyarnemzetből tudhatjuk.
Berzsenyi Dániel jut eszünkbe, A magyarokhoz (II.):
„A népek érckorláti dőlnek,
S a zabolák s kötelek szakadnak.
Te Títusoddal hajdani őseid
Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk
A bölcs tanács s kormány figyelmén
Állni-tudó legyen a habok közt.”
Népünk, amagyaremberek elanyátlanodva, elapátlanodva – az anya nő, az apa férfi -, remegve kérdezik:
Mi lesz velünk, mi lesz veszélyhelyzetünkkel, míg Títusunk Katarban időzik?
Orbán, a baromi elfoglalt közszolga a kormányülés után rögvest repült is tovább