A Lázár-féle közlekedési központban életbe lépett a „túl rövid szoknya”-projekt
Megosztás
Aki tudja értelmezni a „túl rövid” kifejezést „szoknya-ügyben”, az tegye fel a kezét! Mert ugye, hogy mi van „túl” a kívánatosnál, az relatív, sőt van olyan értelmezés is , amiben nem létezik ez a fogalom. Mennyi a nemzeti „túl”?
Aki tudja értelmezni a „túl rövid” kifejezést „szoknya-ügyben”, az tegye fel a kezét! Mert ugye, hogy mi van „túl” a kívánatosnál, az relatív, sőt van olyan értelmezés is , amiben nem létezik ez a fogalom. Mennyi a nemzeti „túl”?
Fogalmazzunk egyértelműen, Béláim!
Az utolsókat rúgó Nemzeti Közlekedési Központban (NKK) a HR-osztály indoklása szerint az épület légkondicionált, így elvárható az irodai megjelenés. Férfiaknak a rövid-, illetve térdnadrág nem ajánlott, a hölgyeknél a túl rövid szoknya a nemkívánatos. A frissen küldött utasítás különösen annak fényében meglepő, hogy a cégnek elméletileg már csak napjai lennének hátra, lévén eredetileg augusztus végével bezárnák az egész céget. Mint arról korábban hírt adott a Népszava Lázár János, az új Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) vezetőjeként előbb szétverte a korábban Vitézy Dávid irányította Budapest Fejlesztési Központot (BFK), majd a romjain létrehozta az NKK-t. Nem sokkal később a tárca közlése alapján megírta, hogy
az NKK mint önálló intézmény megszűnik, a projektjeit a minisztérium veszi át a párhuzamos állami struktúrák megszüntetése érdekében. Július végén menesztették a cég teljes menedzsmentjét. A társaság élére Pántya Józsefet, a NIF útfejlesztési igazgatóját nevezték ki, akinek korábban nem sok köze volt sok szereplős és tényezős, összetett városfejlesztési projektekhez.
A lényeg: ne lógjon ki a térd…?
Mostanra kicsit hátrébb húzták az agarakat NKK ügyben is. A korábban augusztus végére ígért bezárás dátuma októberre tolódott, de akár jövő évre is áthúzódhat.
A fiúk-lányok addig is pótcselekszenek
Az efféle közigazgatási szigor nem előzmények nélküli. Vannak, akik még emlékeznek arra, hogy 2005-ben Mitnyan György akkori XII. kerületi polgármester, fővárosi képviselő azt javasolta, hogy
a fővárosi önkormányzatnál dolgozó hölgyek szoknyája maximum 2-3 centivel érhetnek térd fölé, de csak, ha „jó a láb”! A férfiaknak mindig bőrtalpú cipőt kellett volna hordaniuk, hozzá öltönyt, azaz azonos kelméből készült nadrágot és kabátot vagy valamivel kötetlenebb formában önálló zakóban és a hozzá színben passzoló, de más kelméből készült nadrágot. A politikus hosszú ujjú inget, valamint színben harmonizáló nyakkendőt és övet is előírt volna.
Mitnyan György által a XII. kerületben bevezetett gyakorlatot a Fővárosi Önkormányzatnál akkor elutasították.