A magyar és a lengyel kormány most nem vétózhat, pedig alighanem nagyon szeretne! – Gyűlöletbeszéd

A magyar és a lengyel kormány már több EU-s döntést akadályozott, vagy legalábbis igyekezett akadályozni olykor akár vétóval is. A gyűlöletbeszéd szankcionálásának szigorítását, -amiről jelenleg folyik a vita az EU-ban- ha elfogadják, nem tudják blokkolni, pedig létérdekük lenne a döntés elgáncsolása.

Széleskörű egyetértés

Az EU igazságügyi biztosa azt mondta a belügyminiszterek lille-i találkozója után, hogy az EU-tagállamok széles körben egyetértenek az Európai Bizottság javaslatával, mármint hogy egységesen szigorítsanak a a gyűlöletbeszéddel szemben, de úgy tudni, hogy a magyar és a lengyel kormánynak azért vannak fenntartásai. Didier Reynders szerint egyik ország sem utasította el elvben az elképzelést, már nagyon közel vannak a közös álláspont kialakításához, mindazonáltal tiszteletben kell tartani a véleménynyilvánítás szabadságát.

Kiszivárgott a tanácskozás után, hogy a fenti megjegyzés Magyarországra, illetve Lengyelországra vonatkozik. Mindkettő ellen szerződésszegési eljárás folyamatban a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése miatt, és mindkét országban elhangzanak olyan nyilatkozatok vezető politikusok részéről, amelyek kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát. Olvasható a Népszava nemzetközi lapszemléjében.

Amúgy a jóváhagyáshoz elegendő volna a kétharmados többség, vagyis sem Budapest, sem Varsó nem tudna vétózni, de a vita még akár évekig is elhúzódhat.

A gyűlöletkeltés jogilag a gyűlöletbeszéd fogalmával ragadható meg. Ez alatt a rasszizmust, a homofóbiát, az idegengyűlöletet és más kisebbségi csoportok ellen irányuló, előítéletes és stigmatizáló megnyilvánulásokat értjük.

Kapcsolódó

"Miben más, ha egy muszlim imám, vagy egy református lelkész terjeszt köztörvényes gyűlöletet?" - Bikádi, a református gyűlölet-lelkész