Connect with us

Kerítésen túl

Frissítve! Golda az igazi vaslady

Megosztás

1969. március 17-én, Golda Meir néven Izrael első és máig egyetlen női miniszterelnökeként léphetett hivatalba. A világ női kormányfői között ő volt a harmadik Sirimavo Bandaranajke sri lankai és Indira Gandhi indiai miniszterelnökök után. A történelmi esemény közvetlen előzménye a korábbi miniszterelnök, Lévi Eskol váratlan halála volt. Goldát pártja, a Munkapárt – amelynek korábban főtitkára volt – három férfi jelölttel szemben juttatta a posztra, akik közül a legismertebb Mose Daján, a hatnapos háború egyik hőse.

golda
Megosztás

1969. március 17-én, Golda Meir néven Izrael első és máig egyetlen női miniszterelnökeként léphetett hivatalba. A világ női kormányfői között ő volt a harmadik Sirimavo Bandaranajke sri lankai és Indira Gandhi indiai miniszterelnökök után. A történelmi esemény közvetlen előzménye a korábbi miniszterelnök, Lévi Eskol váratlan halála volt. Goldát pártja, a Munkapárt – amelynek korábban főtitkára volt – három férfi jelölttel szemben juttatta a posztra, akik közül a legismertebb Mose Daján, a hatnapos háború egyik hőse.

Döbbenet

A vallásos pártokat, amelyek már azokban az években is jelentős arányban voltak jelen a Kneszetben, meglepetésként érte a döntés. Az ortodox Agudat Israel párt tagjai hivatalosan is tiltakoztak a kinevezés ellen: frakcióvezetőjük, Jichák Meir Levin aggodalmát fejezte ki, hogy egy női miniszterelnök gyengítheti Izrael elrettentő erejét az ellenséges országok szemében. Ez volt azonban a Kneszeten belüli egyetlen komoly ellenvetés. Ami a vallási vezetőket illeti: Iszár Jehuda Untermann országos askenáz főrabbi nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről, mondván, hogy ha hivatalos körökből fordulnak majd hozzá, akkor elmondja a véleményét. A szefárd országos főrabbi, Jichák Niszim nem talált kivetnivalót a kinevezésben, míg Ovadja Joszef, aki abban az időben Tel-Aviv főrabbija volt, nem sietett véleményt nyilvánítani, mert úgy vélte, hogy előbb alaposan tanulmányozni kell az esetet. A Chabad vallási bíróságának elnöke, az Izrael díjas Slomo Joszef Zevin rabbi viszont Maimonidész: A királyok törvényei című könyvére hivatkozva helytelenítette a kinevezést.

Golda és a feminizmus

Golda fia, Menachem Meir (1924-2014), aki neves csellóművészként volt ismert, egy évvel halála előtt interjút adott egy izraeli napilapnak. Anyja politikai döntéseinek megítélésén túl arról is megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy Goldát nem tartják feministának. Menachem válaszul egy történetet idézett fel: 1949 végén Tel-Avivban egy nő éjszakai gyilkosság áldozata lett, ami abban az időben rendkívüli eseménynek számított. A kormány ülésén Fischmann rabbi, a vallásügyi miniszter azt javasolta, rendeljenek el sötétedés utáni kijárási tilalmat a nők számára, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. Golda habozás nélkül felelt: ellenkezőleg, a férfiak számára kell elrendelni kijárási tilalmat! Máskor is kiállt saját neme jogaiért; neki köszönhető például munkaügyi miniszterként annak a jogszabálynak az elfogadása, amely csak különösen indokolt esetekben teszi lehetővé nők éjszakai műszakban való foglalkoztatását.

A jom kipuri háború után

Az 1973-as vagy ismertebb nevén a jom kipuri háború súlyos nemzeti traumát okozott Izraelben. Annak ellenére, hogy a mulasztásokat vizsgáló Agranát bizottság nem találta közvetlenül hibásnak, Golda Meir lemondott a miniszterelnöki posztról. Izraelben máig nagy szeretettel emlékeznek rá, de amellett bírálják is a háború kitörésének előzményei, a gondtalan kormányzás miatt. A világban inkább csak a nyíltszívű, szimpatikus vezetőt látják benne. Halála után New Yorkban teret neveztek el róla, egykori lakóhelyén, Milwaukee-ban iskola viseli a nevét, életéről Hollywoodban filmet forgattak.

Golda  tovább él hollywoodban

Úgy tűnik, az utóbbi években népszerűsége ismét emelkedik. Helen Mirren főszereplésével az Egyesült Államokban élő Oscar-díjas izraeli rendező, Guy Nattiv filmet készít róla, amely a jom kipuri háború körüli bonyodalmakról szól. Izrael dicsőséges győzelemsorozatát beárnyékolják a 49 évvel ezelőtti nyomasztó emlékek, amelyek a mai napig élnek a nemzeti emlékezetben. De hát annak idején maga Golda is megmondta: „Nem szabad, hogy az ember megpróbálja eltörölni a múltját pusztán azért, mert az nem illik bele a jelenbe.”

Somos Péter teljes cikke itt olvasható, a Respublika szemléje szerint.

Frissítés!

Cikkünk megjelenése után érkezett a hír: Golda Meir egykori denveri otthona most a tóratanulás és a jó cselekedetek központja – számol be a chabad.org. Izrael első és mindeddig egyetlen női miniszterelnöke a mai napig hatással van a zsidó világra. A denveri Golda Meir Ház és Múzeum, Golda Meir tinédzserkori otthona mostantól zsidó oktatási központként működik tovább.

Kapcsolódó

Golda

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Pingback: A 40 éves kultfilm visszatér a mozikba - Felújítva az öt Oscar-díjas filmlegenda - Városi Kurír

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük