Banánköztársaság
A Néppárt lehetetlen feladata
Több mint ezer kutató, diák írt levelet Webernek, hogy segítsen megmenteni az Akadémiát. De az országnak az volna a segítség, ha ezt úgy oldaná meg, hogy nem veszi vissza a bűnszervezetet… Nem irigylem a Néppártot.
Hiszen ez a két feladat egyszerre aligha oldható meg…
Közben ott van a Handó Tünde körüli „jogállami botrány”. Jogállamról csakis antidemokratikus értelemben beszélhetünk: nagyjából mindenhez megteremtik a „jogi alapot” – akár személyekre, intézményekre szabott „törvényekkel” –, ha valamit kihagynak, az sem baj: majd módosítanak, akárhányszor. Vagy még azt sem: kit érdekel… Rámondják valamire, oszt kalap. Bármikor bármiről készek azt hazudni – mégpedig a fölháborodottat játszva, mire föl szórakoznak velük –, hogy „jogállami” szempontból kifogástalan.
Hiszen „törvények” vannak, hivatkoznak is rájuk rendesen. Ám ami a „törvények” mögött van, azt csak az éppen kipécézett kárvallottak érzik: addig működik ez a gyalázatos rendszer, amíg nem érti meg mindenki, hogy csak a társadalom demokratikus erőinek feltétel nélküli összefogása buktathatja meg a rezsimet – már ha egyáltalán lehetséges lesz békésen megbuktatni.
Mert itt van például a „nagy visszalépés”, a közigazgatási bíróságokról szóló terv határidő nélküli elhalasztása. Ám közben kiderült, hogy a „kormány” ősszel esetleg mégis „tárgyaltatná” a témát – ha már a zalaptákolmányba is beletették.
És egyébként is: annyi más lehetőség van a „kormány” szándékainak kikényszerítésére… Szigorúan nemzeti hatáskörben, Frankenstein-törvényekkel – hiszen amint a Fidesztől tudható, mindenre és mindennek az ellenkezőjére is van példa a demokratikus világban…
Aligha lehetnek kétségeink:
ha az Akadémia tervezett szétzilálása most elmarad, a lassú víz partot mos elve alapján, a bűnszervezet keresztülviszi akaratát. Egyszerűen szüksége van minden pénzre; minden fölött ő akar rendelkezni.
És ha a Fidesz elmúlt tíz évére gondolunk, be kell látnunk: nem is olyan lassú az a víz…
Semminek sincs jelentősége, értelme: legfőképpen annak, amit a bűnszervezet „megígér”. Nincs szabály, amit betartana: folyamatos átverés minden, amit csinál. Ha legkésőbb öt-hat évvel ezelőtt hajították volna ki a társaságot, ahogy az arra rászolgált, most már talán nem is volna probléma…
Mert csakis a bűnszervezet kiszorítása lehet megoldás.
Kapcsolódó
Szerző
