A NER gyökérvilága – Pszichológiai elemzés helyett…

Tökön, babon átgázolni, Kína-barátnak lenni az EU-val szemben, megmenekülni a börtöntől és a személyes vagyont vizsgáló bizottságoktól, ez marad a NER végére a Mini választási programja 22-re. Azt ígérte, hogy itt marad velünk, és nem menekül Azerbajdzsánba vagy a Zöldfoki-szigetekre, kisnyugdíjasként éli életét, mint sokan mások, csirkefarhát lesz a hétvégi levesalapja. A vak is azt mondta erre, majd meglátjuk. Rab László összefoglalója a 23-as hétről.

Nem szimpatizál vele

Kiadták fönt, mert nálunk most már így megy, NER-viselkedési és megszólalási kódex van érvényben, hogy a magyar futballista ne térdeljen le senki előtt, ne így adja jelét annak, hogy szolidáris a világgal, mely a disznó rasszizmus ellen próbál valamit tenni. És aztán jön Orbánmini, hogy előadja a nagyhalált. Kicsit már unom, hogy történik valami biszbasz, a játékosok a parancsnak megfelelően nem térdelnek le, és a végén a sámán kinyilvánítja, hogy ennek semmi helye Magyarországon. „Ezzel a térdelősdivel a legkevésbé sem szimpatizálok!” – bőgi őminisége, mert „ennek semmi helye nincs a sportpályákon, a sport másról szól.”

Csöndben kérdem, miért ugat ez bele mindig mindenbe

Azért, mert tehetségtelen pöcsként, mellesleg a pályák tanúinak emlékei szerint erőszakos, passzolni képtelen önző állatként űzte egy darabig ezt a sportot, miért érzi úgy, hogy értenie is kell hozzá? Miért kell kommunista vezetőket megszégyenítő módon („Hosszú a mai fiatalok haja, nem helyes, le kell vágatni, akár erőszakkal is, kedves Ludányi elvtárs”) beleugatnia mindenbe? Honnan veszi ez a bátorságot, hogy kulturális kérdésként kezeljen egy ilyen ügyet. Mert most éppen arról elmélkedett, hogy „a magya rember a Jóisten, a hazája előtt térdel le, illetve, ha megkéri a szerelme kezét. Minden más esetben ez Magyarországon kultúraidegen.”

Meg anyád előtt is. Mondhatnám, kezdem érteni, apád miért vert agyba-főbe még katonaként is, amikor későn értél haza. De nem mondom, mert jól értem én ezt az egészet. Orbán Viktor nem hülye, nem csökött és nem korlátolt, hogy ennyire lemenjen kutyába, és kitűzzön viselkedési és illemszabályokat a birkái előtt. Épp csak nincs idő és energia arra, hogy megálljunk, gondolkodjunk, nyeljünk egy nagyot, és finoman, árnyaltan, úgy, mint régebben az okos emberek, mondjunk valamit arról, mit hogyan látunk. Hülyének kell tűnni, azt szereti a nép. Kocsmadumát kell nyomni, nem lehet már egyrészt-másrészt érveket használni, mert a kutya se figyel rá. Kultúraidegen? Micsoda? A gondolkodás? Hát mindent elönt szarként a nacionalista baromság? Minden magyar egyformán térdel, és nem adja be a derekát?

Sajnos meghaltak

A legfőbb baj, hogy ez a gondolkodás nélküli fidesztempó kezd mintaként szolgálni. Érzéketlennek, részvétlennek és gyökérnek kell lenni, ez a trendi, ez pászol a legjobban a gyökér NER világához, Manci néni is ezt igényli, nem gondolatokkal kell házalni, pofán kell verni Sorost/Gyurcsányt/Jakappétert, tökmindegy kit, a lényeg a pofánverés. Aki érzékenykedik, megfontolásra javasol valamilyen elgondolást, az egyrészt buzi, másrészt egészen biztosan zsidó, ez lenne a fidesztempó lényege, meg kell akadályozni, hogy ezek visszajöjjenek, mert úgy fognak velünk tenni, mint Kun Béla vagy Szamuely Tibor, Lenin-fiúk a balódaliak, szegény kis lopós Fidesz-Magyarországból akarnak gulágot csinálni, védd a magyart, testvér.

Bognár György, a magyar edző, nagy pofával sürgeti, hogy folytassák már a meccset

Ez a gondolatok nélküli fidesztempó köszön ránk újabban, a részvétlenség és az együttérzés hiánya jellemzi a járványadatok közlését (mikor meghalt valaki, szegény Nyunyóka ezt egy formális sajnossal csekkolta le), és minden mást is, ami a gyanús finomságok világára utalna (a gondolkodás, bármily hihetetlen, a finom ember jellegzetessége). Megy a NER-tévében a dán-finn meccs, összeesik Christian Eriksen, élethalál-kérdések vetődnek fel a világ minden táján, élőben megy előttünk egy világdráma, aggódunk azért, hogy a 29 éves futballista életben maradjon, a NER TV adásában ott ül (mert meghívták) Petry Zsolt, a Hertha nemrég kirúgott kapusedzője (képtelen volt finoman és disztingváltan gondolkodni, nyilatkozni), és ott ül Bognár György, a magyar edző, aki nagy pofával sürgeti, hogy folytassák már a meccset. Mit töketlenkednek, megsérül egy játékos, be kell helyette cserélni egy másikat, és folytatni a meccset. „Engem most már nem Eriksen állapota izgat, hanem az, hogy miért ilyen döntésképtelen ezek.” Nos, ez a NER-gondolkodás alappéldája. Mindegy, mi van, nem számít, ha valaki meghal melletted, neked magadnak kell érvényesülni mindenáron, mondj valami baromságot, ne gondolkodj, isten őrizz, és végképp ne legyen benned a részvét szikrája se, mert azt Orbán Mini – a nagy magyar múltkutató és jövőbelátó, Káeurópa legkiválóbb kultúrantropológusa, lélek-, állat- és emberidomár, amúgy pedig Magyarországot az orosz és kínai érdekek alá terelő izéje – nem szereti. Ha pedig valamit a gyökér hatalom (azaz egyes egyedül Orbán Viktor) nem szeret, akkor te el vagy veszve, neked véged van, mehetsz a finom gondolataiddal a pics@ba, felejtsd el, hogy valaha voltál valaki, az lesz veled is, mint Welsz Tamással, aki rendőrautóban szívinfarktusban hunyt el stb.

A gyávaság lélektana

Ne legyen benned részvét, mert az a gyöngeség jele. Legyél a NER kívánalmainak megfelelően gyökér, akkor kapsz stadiont, gyárat és lehetőséget. Bognár, aki szintén nem hülye, és még edzőnek is jó (mert Bödét, a madocsai Maradonát például a leszállóágban belső védőként játszatja Pakson) nem tud és nem akar finom lenni, nem akar együttérezni Eriksen családjával és a világ futballközösségével, mert ezt kívánja tőle a NER atyamestere, ezért tud ott lenni abban a tévében, amelyben a kiégett Fideszt ajnározzák. A múltat, merthogy nem ez a jövő, az hétszentség. Az orbánizmusnak nemsokára vége lesz, és akkor újra jönnek majd a finom emberek, akik urambocsá gondolkodni is merészelnek, mielőtt belebőgnek valamit a magyarok pofájába. És akkor ez a sok szemétség, aminek most elszenvedői vagyunk, mind a szemétdombon lesz.

Orbán megöregedett, elkopott, azért csap olyan gyakran az asztalra

Az ellenzéknek most már más dolga nem is lenne, csak egyszerű és érthető rövid mondatokkal elmagyarázni, hogy miért kell őket választani a múlt sötét fideszárnyai helyett. Orbán megöregedett, elkopott, azért csap olyan gyakran az asztalra, hogy féljenek tőle, és mindenkiben minden pillanatban ott legyen, hogy amit csinál vagy mond, tetszik-e a gyökér rendszernek, személyesen a Mininek, lesz-e érte jutalom vagy engedély a túlélésre. Ezért választják olyan sokan a gyáva szar szerepét, ezért nem mernek fellázadni, ezért tesznek hetente hűségesküt. A nagy nemzeti beszaratás végóráján vagyunk. Akarjátok ezeket a gyökereket? – ezt az egy kérdést kell már csupán föltenni, mielőtt leállnak a választási számítógépek este hét óra előtt.

Amúgy jó napot, jó szurkolást mindenkinek!

Ez volt a drámai fordulatok nélküli 23-as hét, jöjjön a 24-es, hamar túljutunk ezen is. (Személyes megjegyzésem: az, hogy Bognár mellé Petryt, az erkölcsi hullát hívják okoskodni az állami tévébe, kifejezetten embertelen. Ez jellemzi legjobban Orbánt és a NER-t. Ezért meri a csőcselék kifütyülni a térdelő íreket. Nos, ez az embertelenség az, ami miatt várom Orbán szarvárának összeomlását. Így válik életcéllá az ’Orbánt futni látni’ ősi vágya. Eljön a pillanat, nincsenek kétségeim.)

Előző hét

Magyar gyíkfing - kezdődik a világ besz@ratása