Mi a különbség a NER és a maffia között?

Évek óta sokat hallok a NER maffiaállamáról, nem egy kiváló levezetés próbált nem kis sikerrel meggyőzni, ám mindig éreztem, hogy valahol sántít a dolog. A maffiaregények (tényregények is) és filmek nagy csodálójaként a minap értettem meg hol van a zavar a rendszerben.

Minden szó igaz

A Magyar Bálint-féle definícióból:

„A maffiaállam a patriarchális családfő jogosítványainak a közhatalom eszközeivel történő illegitim kiterjesztése a nemzet egészére, a parazita állam privatizált formája, amely a törvényesített rablás eszközeivel osztja újra a vagyont.”

Egy nagyon foltos különbség azonban van

A maffia úgy érzi, -szemszögéből helyesen- hogy működésének legfontosabb feltétele az őt körülvevő, béke, a csend, és együttműködő, de legalábbis „kussoló” környezet  A maga sajátos eszközeivel a megfélemlítéstől a gyilkosságig és a bandaháborúkig semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy ezt a társadalmi mikróbékét megteremtse.

Ezzel szemben a NER

Orbán a „fülkeforradalom” (jelentsen ez a hazugság bármit is) óta mást sem tesz, és ez így volt már csak kevésbé látványosan és kiérlelten 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány alatt is, folyamatosan árnyék-harcol a maga teremtette ellenfelekkel. Világosan látszik, hogy a NER rendszerének ahhoz, hogy állandó izgalmi állapotban tarthassa az országot, szüksége van a folyamatos támadások és részgyőzelmek bejelentésére, arra, hogy állandóan az ostromlott vár szindróma uralja a közérzetet, méghozzá olyan, ahol a várkapitány mindig visszaveri a támadást, hiszen ma-gyar.

Na még egyszer és megint csak szótagolva, hogy mindenki megértse: ma-gyar.

Ilyen, az ellenséggyárból kikerült „termék” volt a „nemzetére mindig rárontó baloldal” (by Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2005.) vagy a Soros György  és a migánsok ellen indított támadás, illetve napjainkban a melegeket a pedofilokkal összemosó propaganda-cunami, és akkor még nem beszéltünk a több mint egy évtizede tartó ostromról, amit állítólag Brüsszel folytat a kis Magyarország nevű végvár ellen.

A Cosa Nostra donjainak tátva maradna a szája

Ha lenne valaki, mondjuk az olasz, vagy amerikai maffiából, akit valami különös késztetés okán nagyon érdekelne a jelen magyar politikája, alighanem csodálkozva szemlélné, mi folyik itt, hiszen a rengeteg hasonlóság után, ami összeköti a két „családot”, fel nem foghatná, mire jó ellenséget gyártani? Ők ugyanis abban érdekeltek, hogy a valós társadalmi környezetet tartsák uralmuk alatt tűzzel vassal… Az Orbán-kormány is uralni akarja a valóságot, ám itt ehhez azt az utat választották, hogy igyekeznek a társadalmi tudatot egy olyan párhuzamos valóságba átvezetni, ahol automatikusan megváltoznak az előjelek, így lehet -ha szükségesnek látják- a totális kudarcból győzelem, a lopásból nemzetépítés, a „család” tagjaiból pedig megbecsült szereplője a nemzeti tőkésosztálynak.

„Mert minden nap jön valaki, aki el akarja venni tőletek a szabadságot – ők a hatalomvágyók, akik abból merítik az erejüket, hogy megfosztanak benneteket mindentől, ami emberré tesz! Ne hagyjátok!” Perinfalvi Rita, a NER által össztűz alá vont teológus.

Előzmény

https://varosikurir.hu/berkecz-balazs-feljelentem-orban/