Magyar György: a sajtószabadság korlátja az emberi méltóság védelme, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie!

Eltiltaná az újságírói foglalkozás gyakorlásától a szándékosan másokat mocskoló, híreket hamisító „propagandistákat” Fekete-Győr András, a Momentum elnöke. Kijelentése különösen a kormányoldalon hatalmas felháborodást keltett, miközben erre a hatályos szabályok szerint ma is van lehetőség, és akadt már példa rá. Igaz, csak azt tiltotta el a bíróság az újságkészítéstől, aki egy Orbán-interjú tartalmát változtatta meg.

Meglehetősen nagy port vert fel,

és még ellenzéki körökben sem fogadták különösebb lelkesedéssel Fekete-Győr Andrásnak, a Momentum elnökének azt a kijelentését, amely szerint azokat az újságírókat – a szavai szerint „propagandistákat” –, akik szándékosan rossz hírét keltik másoknak, szándékosan hamis és valótlan tényeket állítanak, egy időre el kellene tiltani a foglalkozásuktól. Ezzel kapcsolatban sokan a sajtószabadság súlyos korlátozására hivatkoztak, és a kormánypárti média azt a következtetést vonta le, hogy a Momentum elnöke, amennyiben olyan választási eredmény születne, amelynek nyomán ezt megtehetné, a nem balliberális sajtó működését korlátozná.

Ez a nyilatkozat az égvilágon semmi újat nem tartalmazott

„A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”

– írja az alaptörvény. Ebből pedig következik, hogy nem lehet másoknak szándékosan rossz hírét kelteni, és e tekintetben közömbös, hogy jobb- vagy baloldali médiumról van szó.

„A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével”

– ezt meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény tartalmazza. Viszont

„mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről”.

Tehát szándékosan hamis vagy valótlan tényeket állítani, szóval hazudni egy újságírónak sem szabad

Amikor pedig

„valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények”.

A polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy ezt helyreigazítási perben is kikényszeríthessék – a 24.hu összesítése szerint a kormánypárti médiumok négy év alatt 297 sajtópert veszítettek –, de a jogi lehetőségeknek még nincs vége, hiszen az érintett sérelemdíjat is követelhet, bár a bíróságok általában nem szabnak ki akkora összeget, amely tényleges visszatartó hatással bírna.

Azután jöhet a Btk. is:

„aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

De ez két év is lehet, ha a rágalmazást aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt, illetve jelentős érdeksérelmet okozva követik el. Amennyiben bárki nagy nyilvánosság előtt

„a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el”, az egy évig terjedő börtönre számíthat.

Mielőtt Fekete-Győrt a kijelentéseiért végképp megköveznék,

a Btk. tartalmazza a mellékbüntetés intézményét is. Ilyen lehet a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás – és a foglalkozás gyakorlásától való eltiltás is. Vagyis a Momentum elnöke nem mondott semmivel többet, mint amit a hatályos jogszabályok egyébként is tartalmaznak.

S hogy ne a levegőbe beszéljünk, nézzünk egy példát

Másodfokon súlyosabb büntetést kapott a Veszprémi Napló korábbi munkatársa, aki a vád szerint meghamisította az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült, Fejér Megyei Hírlapban 2016 decemberében megjelent interjút. Igaz, őt információs adat megsértésének bűntette miatt sújtották tavaly nyáron jogerősen négyszázezer forint pénzbüntetéssel, emellett három évre eltiltották a foglalkozásától, vagyis a lapszerkesztéstől. Ez azonban kivételes döntés, és a bíróság nem is arra hivatkozott, hogy a szerkesztő mások rossz hírét keltette, hanem állítólag jogosulatlanul megváltoztatta egy interjú tartalmát. De ugyanilyen verdikt születhetne újságíró ellen rágalmazás vagy becsületsértés miatt is, mert a lényegét tekintve mi a különbség?

Ezzel kapcsolatban érdemes Liszkay Gábornak, a Magyar Nemzet akkori főszerkesztőjének 2005-ös gondolatait idézni, aki egy szakmai tanácskozáson komplex intézkedéscsomagot javasolt. Ennek része lett volna, hogy a médiumok kauciót tennének le, amelyből a sértettek számára megítélt kártérítést leemelhetnék. Ugyanakkor szükség lenne szakmai kamarára – fogalmazott –, amely indokolt esetben akár a foglalkozásától való eltiltással szankcionálhatná a szabályok ellen vétő hírlapírót.

Érdekes, akkor a jobboldalon senki nem kongatta a vészharangot emiatt. De az sem zavart senkit, hogy Liszkay vezényletével jött létre 2018-ban a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amely – nyilván a sajtószabadság maradéktalan biztosítása érdekében – csaknem ötszáz, NER-hez hű médiumot gyűrt maga alá.

Forrás

 

sajtószabadsárgól

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük