Könnyen előfordulhat, hogy a stroke-os beteg vár, míg a köröm alatti szálka művelet éppen zajlik – Polémia a bringás-mentők körül

A mentők-rászorulók problémakör nap, mint nap felvetődik és általában nem sikertörténet, amit ezzel kapcsolatban éreznek egyik oldalon sem. A mentősök arra panaszkodnak, hogy kevesen vannak, túlterheltek, rossz a szervezés, ráadásul kaotikus az üzemanyag tankolása, a betegek pedig arra, hogy sokat kell várni, ami esetükben az életükbe kerülhet.

A tesztüzem heteken belül megkezdődhet 

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál megerősítette, a fővárosban jövő tavasszal indul ez a program, jelenleg a kerékpáros mentés feltételeinek kialakítása zajlik. Terveik szerint a főváros belső, forgalmas területein találkozhatnak majd az emberek a kerékpáros elsősegélynyújtókkal. Győrfi szerint kedvező tapasztalatok esetén ezt a mentési módszert akár más városokra is kiterjeszthetik.

Kitekintés….

Az angol egészségügyi rendszerben, főként London területén – a West End, a Heathrow repülőtéren, a Kingston városközpontban – 40 kerékpáros mentő dolgozik. Az angol egészségügyi szolgálat (NHS) honlapjáról kiderül: évente mintegy 16-17 ezer hívásra érkeznek elsőként a kerékpáros mentők. Átlagosan hat perc alatt ott vannak a bajba jutottaknál. Kék lámpával és szirénával felszerelt speciális, egyedi gyártású hegyi kerékpárokat használnak. Táskájukban van defibrillátor (szív újraindító készülék), oxigén, pulzusmérő, vérnyomásmérő, újraélesztő maszkok, adrenalin, aszpirin, cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek, kötszerek, gumikesztyűk, fertőtlenítők. A feladatra csak kiváló fizikumú, edzett szakembereket alkalmaznak, a 10-12 órás műszakjuk alatt ugyanis 30-50 kilométert is le kell tekerniük – írta a Népszava.

Kunetz doktor véleménye a fentihez

„Nyafog az Országos Mentőszolgálat, mert tegnap rámutattam, hogy mi az alapvető probléma a legújabb ötletükkel a kerékpáros mentéssel. Akkor nézzük a száraz tényeket!

• London lakossága 8,982 millió Budapest lakossága 1,756 millió.
• London területe 1 572 km², Budapest területe 525,2 km².
• London népsűrűsége 5330 fő/km², Budapest népsűrűsége 3347,02 fő/km².

Továbbra is azt gondolom, hogy időszakosan, néhány helyen lehet jelentősége a biciklis mentésnek, de aki ettől várja a budapesti, vagy a nagyvárosi mentés reformját, vagy akárcsak tehermentesítését is, az nemcsak alkalmatlan, hanem idióta is!”

Bringásmentő lenne a megoldás?

Amikor 2005-ben a motoros mentést a hazai mentés részévé tettem, már kaptam is az íveket, hogy mi lesz a következő a biciklis mentés? – emlékezett vissza Dr. Kunetz Zsombor közösségi oldalán. A motoros mentés gyakorlatilag az első 2005-ös egy hónapos tesztüzeme alatt bebizonyította, hogy megkérdőjelezhetetlenül a korszerű mentés része. Most olvasom, hogy a kerékpáros mentést kívánja az Országos Mentőszolgálat fejleszteni. Bizony, ennek is megvan, megtalálható a helye a mentési láncban. Azonban rendkívül furcsának tartom azt, hogy a Népszava információja szerint a kerékpáros mentőegységeket a nagyvárosi mentés tehermentesítésére kívánják használni.

„A bringás mentőket elsősorban városokban vetnék be, különösen azokon a területeken, ahonnan az átlagosnál is több a hívás. A főváros, illetve a Közép-Magyarországi Régió éppen ilyen.”

Ugyanis a nagyvárosban nem azért nem ér ki a mentő, mert a dugóban elakad,

hanem azért mert a mentőhívások számához képest kevés a mentőegység, ezen az sem fog segíteni, ha a meglévő állományból válogatok bringás mentőket, hiszen, akkor az itt szolgálatot adó éppen a mentőautóról fog hiányozni. Vagy mentőegységből kell több azaz plusz humánerőforrás, vagy kevesebb hívásra kell reagálnia a Mentőszolgálatnak.

És a kutya itt van elásva, a szervezésnél, valamint a mindenre is alkalmatlan menedzsmentnél a Mentőszolgálatnál

Ugyanis a mentőhívások jelentős része jó eséllyel nem klasszikus mentő munkát igényel (elég csak a COVID tesztelésekre is gondolni) csakhogy a szolgalelkű, szervilis vezetés nem meri felvállalni, hogy definiálja azt, hogy mi minősül mentőfeladatnak, és mi utasítható el. Ezért megpróbál csaknem minden híváshoz mentőegységet delegálni. Súlyosbítja a helyzetet a budapesti kaotikus betegellátás, valamint a folyamatosan lemondó kórházi osztályok helyettesítése, ami szintén pluszt terhelést jelent a Mentőszolgálatnak.

Így a jelen helyzetben könnyen előfordulhat az, hogy a stroke-os beteg vár, míg a köröm alatti szálka művelet éppen zajlik.

Ez a szervezetlenség senkinek sem jó,

• frusztráló a mentőegységnek, hogy tudásához képest olyan feladatot kap, ami sokkal alacsonyabb kompetenciával elvégezhető lenne,
• frusztráló a betegnek, hiszen nem jön a mentő,
• frusztráló az egyik kórházból a másikba átszállítást kérő orvosnak is, hiszen szeme előtt úszik el a beteg esélye a gyógyulásra,
• frusztráló a mentésirányítónak is, hiszen nem tud oda küldeni mentőegységet, ahová nagyon kellene.

A bringás mentésnek igenis megvan a maga helye, akár nyaranta parkokban, nagyobb rendezvényeken, futóversenyeken, de nem fogja tudni kiváltani a menedzsment alkalmatlanságát, a szervezetlenséget, és a ellátórendszer hiányosságait.

Megszólalt a MOMSZ is

A kerékpáros mentőalakulatról szóló bejelentés előtt nem volt egyeztetés az érdekképviselettel

– derül ki a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) közleményéből. A közép-magyarországi régió, azon belül a főváros az egyik legleterheltebb terület, és éppen itt tervezik bevezetni jövő tavasszal a kerékpáros mentők szolgálatát, ami problémákat vet fel – írja a MOMSZ.

„A mentés biztonságának érdekében az ország minden részéből egységeket kell felvezényelni már évek óta, és a vidéki irányító csoportok tucatszám fogadják a KMR-ből érkező hívások a humánerőforrás elégtelensége, és az ebből fakadó kapacitásbeli nehézségek miatt. A dolgozók túlterheltek. A problémát elsődlegesen a munkaerő és a megnövekedett feladatszám közti aránytalanság okozza”

– közölték. A kerékpáros mentőegységek bevezetése pedig nem orvosolná ezen gondokat, hiszen a mentődolgozói létszám és az ellátandó feladatok száma adott, egy új típusú mentőegység bevezetése ezen nem változtat. A kerékpáros egység létrehozása indokolt és jó elképzelés rendezvények, nagy látogatottságú események kapcsán, valamint kiemelt forgalmú helyeken, turista és idegenforgalmi központok közelében, szezonális jelleggel.

„Előrelépés lehet a gyors segítségnyújtás terén, a rászoruló felügyeletet kaphatna a gyógyintézetbe való szállítás megkezdéséig. Azonban a mentés tekintetében – figyelemmel a fentebb leírtakra – jelentős terhelést csökkentő hatás nem várható, ezért a kerékpáros egység bevezetését jelenleg elhamarkodott és szakmailag megalapozatlan döntésnek tartjuk”.

Az OMSZ azt mondja: indokolatlan a bírálat

Egykor a mentőmotorok bevezetése is furcsa ötletnek tűnt Magyarországon, mára azonban az egyik leghatékonyabb mentőeszközként tartják számon a kétkerekű mentőket, akik 2005 óta többszáz életet mentettek meg. Most az (elektromos) biciklis mentők bevezetésének ötletét is kritizálják a hozzá nem értők, pedig Budapest belvárosában, vagy pl. a Budai Várban óriási előnyt jelenthet a tömegben is könnyen közlekedő jármű, amin az életmentéshez szükséges alapvető felszerelések kapnak majd helyet. Az Országos Mentőszolgálat szakemberei az angol NHS kerékpáros mentőcsapatával egyeztettek az elmúlt hetekben, akik több mint 25 éve használnak kerékpárokat London és más nagyvárosok központjaiban. Nagy-Britanniában évente közel 17 ezerszer riasztják a bringás életmentőket és az esetek több, mint felében nem is szükséges más mentőegység a betegek ellátásához. A magyar project előkészítése már meg is kezdődött, a bajtársak jelentkezése folyamatos és az első mentőbiciklikkel a tervek szerint már idén találkozhatnak a rászorulók.

Friss híreink!

• A Millenáris könyvfesztivál-mentes övezetté vált: 2025-ben nem engedi be az eseményt
• Juszt László heti matekja: az aktuális kormányadósság főszáma cirka 150.000.000 Euro
• 70.- forint/magyar kopf – Krausz Gábor segítséget kér
• Emberek, Orwell az 1984-et figyelmeztetésnek szánta, nem forgatókönyvnek
• Lebukott a hárommilliárdos számlagyár