A szürke hosszúfülü-denevér sokkal pechesebb, mint mi, magyarok! 0 578

A szürke hosszúfülű-denevér sokkal pechesebb, mint mi, Magyarok!

Évek óta érezhető tendencia Magyarországon, hogy egyre kevesebben vagyunk. Ezen cseppet sem változtat, hogy a nemzetvezető szövetséget akart kötni a születési kedv növelése érdekében, ezt – szerencsére – nem tudja kénye-kedve befolyásolni. Sokkal összetettebb dolog ez annál, hogy parancsszóra megoldódjon. De nekünk van még remény, nem úgy, mint a a szürke hosszúfülü-denevérnek.


Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában

A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülü-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit “vörös listájára” kerültek.
Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget – számolt be a BBC hírportálja egy új kutatásról.

“Vörös lista”

A vörös mókus, a vadmacska, a szürke hosszúfülü-denevér is szerepel a 12 faj között, melyek a vadon élő emlősök első brit “vörös listájára” kerültek. Az emlősök védelmével foglalkozó egyesület (Mammal Society and Natural England) tanulmánya szerint a klímaváltozás, az élőhely elvesztése, a kártevőirtók és a betegségek számlájára írható, hogy majdnem minden ötödik emlősfajt kihalás fenyeget.
A jelentés szerint elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó.

Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat. A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul.

Súlyosan veszélyeztetett

kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt. A veszélyeztetettek közé került a vörös mókus, a hód és kószapocok és a szürke hosszúfülü-denevér, sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.

Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, átalakul a mezőgazdaság. John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

A jelentés szerint

elmúlt 20 évben csaknem 70 százalékkal csökkent a tüskés sünök és a közönséges kószapockok száma, ám vannak fajok, amelyeknek mind a populációja, mind az elterjedtsége nőtt, ilyen a vidra, a nyuszt, a menyét, a borz, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Ez volt húsz év alatt az első átfogó felmérés a vadon élő emlősökről az országban – írták a kutatók, akik 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján. Vizsgálták az egyedszám alakulását, az elterjedtséget, a trendeket és a jövőbeli kilátásokat.

A veszélyeztetettség fokának megállapításához a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritériumait vették alapul. Súlyosan veszélyeztetett kategóriába három fajt soroltak: a vadmacskát, a közönséges denevért és a házi patkányt.

A veszélyeztetettek

közé került a vörös mókus, a hód és kószapocok és a szürke hosszúfülü-denevér, sebezhetőnek ítélték a sünt, a mogyorós pelét, az orkney-i pockot, a közönséges késeidenevért és a nyugati piszedenevért.


Fiona Mathews, a felmérést készítő állatvédő egyesület elnöke elmondta, hogy azért volt szükség a kutatásra, mert húsz éve nem végeztek ilyet, miközben az országban hatalmas változások mennek végbe, házak, utak, vasutak épülnek, átalakul a mezőgazdaság. John Gurnell, a Queen Mary Egyetem ökológusa szerint a tanulmány adatai jelentik a kiindulópontot a vadvédelmi intézkedések kidolgozásához.

(forrás: mti)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb cikkeink

fopolgarmester-jeloltek

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Látszik, hogy semmi gyakorlatunk sincs még az előválasztásban, sem nekünk, szavazóknak, sem a …

figyelem

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Rendkívüli javítási munkákat végeznek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es futópályáján, emiatt le …

trump

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn A “kerítésen belül” minden olyat ígérő Orbán Viktor, amire tuti harap a “mimagyar” …

kalman

Megosztás Facebook Twitter Pinterest Gmail Nyomtatóbarát LinkedIn Kedd este óta tudjuk, hogy Kálmán Olga kedveli az 5-15-25 számokat, ám szerda …

Pin It on Pinterest