A találgatás kora lejárt – Döntött az Európai Bizottság: 3.000 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztásról

Az unió hétéves költségvetéséből Magyarországnak járó pénzek egy részét, három operatív program – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési – 65 százalékának befagyasztásáról döntött, így ezt ajánlja az Európai Bizottság a tagországoknak, közölte a bizottság a biztosi kollégium ülése után szerdán.

Ez körülbelül háromezer milliárd forint, az összes nekünk járó uniós pénz harmada

Jóváhagyták viszont Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a Helyreállítási Alap pénzeihez.

A bizottság szerint

Magyarország nem hajtotta végre olyan mértékben a megígért reformokat, hogy ne legyen további veszélye a korrupciónak az unió költségvetésére nézve, ugyanakkor tett fontos lépéseket az ügyben.

Régi konfliktus lép ezzel új szintre az Európai Unión belül, de azt, hogy ez fog történni, kevesen várták. Érdemes újra feleleveníteni, hogy pontosan miről van szó.

Magyarország három ügyben vitázik az Európai Unióval, mindháromban előrelépés volt ma

• Az egyik a hétéves költségvetés pénzeinek elköltése. Ehhez arra van szükség, hogy aláírjunk az Európai Unióval egy partnerségi megállapodást. Ezzel nagyjából időben vagyunk, bár sok tagország már megtette.
• A második ügy a fent említett kohéziós, azaz felzárkóztatási pénzek egy részének felfüggesztése. Ez a kondicionalitási vagy jogállami mechanizmus része, melyet két éve fogadtak el, és arra szolgál, hogy ha egy tagállam bizonyíthatóan megsérti az unió költségvetését azzal, hogy nem tartja be a jogállami normákat, el lehet venni tőle a támogatások egy részét. Ezen az eszközön régóta dolgozik az EU, főleg a nettó befizető országok, amelyek a számlát állják. Magyarországtól egyelőre nem véglegesen elvenni akarnak pénzeket, csak befagyasztani azokat, ameddig bizonyos követeléseket nem teljesítünk.
• A harmadik ügy a Helyreállítási Alap pénzeiről szól. Ez a hétéves költségvetésen felüli gigantikus segélycsomag, amelyet a koronavírus hatásainak enyhítésére talált ki az Európai Unió. Ebből körülbelül 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak, valamint felvehetünk durván 3600 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt. Itt egyedül Magyarországgal nem egyezett még meg az EU, bár nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nem kaptak belőle pénzt. Lengyelország helyzete kicsit hasonló, mint a mienk, bár ott legalább a programról sikerült megállapodni. A lengyelek viszont nem hajlandók eleget tenni azoknak a követeléseknek, amelyeket a bizottság a pénzkifizetés feltételeként támasztott. Itt nagyon fontos elem, hogy legalább a programot el kell fogadnia a bizottságnak az év végéig, különben elveszítjük a pénzt.

Mi jön ezután?

A bizottság döntése egyrészt iránymutatás a tagállamoknak, másrészt azt jelenti, hogy a tagállamokban van hajlandóság befagyasztani a magyar pénzeket, hiszen enélkül a bizottság se merne ilyen lépést ajánlani.

A pénzek akkor lesznek valóban befagyasztva,

ha ezt az Európai Tanács, vagyis a tagállamok képviselői is megszavazzák.

Az ügyben a tagországok pénzügyminiszterei fognak szavazni az Ecofinben, a pénzügyminiszterek tanácsában.

Az Ecofinnek egyetlen rendes ülése lesz még az idén, december 6-án, de egyelőre nem biztos, hogy valóban akkor szavaznak majd.

Ez az egy hét ugyanis kevés a tagállamoknak arra, hogy átgondolják a pontos lépéseket, ezért lehet, hogy egy rendkívüli Ecofin-ülést is rendeznek majd, valószínűleg december 12-én.

Ujhelyi István olvasata: Orbán tehertétel

Forrás