Ez a nap
Csak üldözzük a lengyel és a szlovák béreket
A béremelkedés ellenére továbbra is csak üldözzük a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat, sőt közelítenek a román bérek is. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani ebben a kormányzati ciklusban.
A béremelkedésnek két mozgatórugója van; egyrészt a minimálbér emelése (2017-ben 14,9 százalékkal, 2018-ban 8,2 százalékkal), és a garantált bérminimum emelése (2017-ben 24,8 százalékkal, 2018-ban 12,1százalékkal), másrészt a munkaerőhiány. A tavalyi évben – főleg annak első felében – inkább az új minimálbér-szintre történő „beállás” mozgatta a magyarországi béreket. Idén, az elmúlt hónapokban a bértorlódás miatti béremelkedések.
A bérek emelkedése az idén sem áll meg, bár óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy valójában milyen mértékben. A kormány 2018 és 2022 között átlagosan 7 százalékos emelkedéssel számol az egy alkalmazottra jutó munkavállalói jövedelmek esetében. Ez azonban nem túl ambiciózus abból a szempontból, hogy sikerül-e csökkenteni bérhátrányunkat Lengyelországhoz, Szlovákiához, és Csehországhoz képest, és megtartani előnyünket Romániával szemben.
A magyar gazdaságnak csak egyetlen felzárkózási esélye van a bérek esetében, mégpedig ha az adórendszeren keresztül kap ösztönzést a rendszer. Ez a munkavállalói terhek közül potenciálisan az SZJA csökkentését jelentheti, amely többször is ígéretként hangzott el a kormány részéről. A 10 százalék alatti SZJA kulcs esetén lenne arra lehetőség, hogy 2021/2022-ben a magyar átlagbér elérje a szlovák és lengyel béreket.
(Forrás: 24.hu)
Szerző
