Koronavírus
Amikor több a beteg, mint a kapacitás – a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni
A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) csütörtökön online kongresszust tartott. Már túlcsordult az ellátórendszer – mondta előadásában Lovas András, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályának vezetője a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai ajánlásáról szólva, amely részletes útmutatást ad az orvosoknak arra az esetre, ha a koronavírusos betegek ellátásával – erőforrások hiányában – már nem tud megbirkózni a rendszer – számolt be a Medicalonline.
„Már most vannak olyan osztályok, ahol alkalmazni kellene a MOK ajánlást…”
Az intézményekben rendelkezésre álló 1000 intenzív terápiás ágy 60-70 százaléka volt foglalt januárban, normál ellátás mellett.
A rendelkezésre álló személyzet legfeljebb kétezer intenzív ellátásra szoruló beteget tud ellátni, ám a kórházi kezelésre szoruló Covid-19 betegek száma exponenciálisan nő. November 5-én több mint ötezer főt ápolnak az intézményekben, a respirátoron lévők száma 378
– sorolta az adatokat az osztályvezető, jelezve, hogy már nincs tartalék a rendszerben, az ország három pontján lévő intenzív osztályától pedig azt a választ kapta, hogy mindegyik telített.
Már most vannak olyan osztályok, ahol alkalmazni kellene a MOK ajánlását
– fogalmazott Lovas András.
Előny az életnek
Tiszta és helyes irányelvek mentén életeket tudunk megmenteni
– fogalmazott Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának elnöke az ajánlásról szólva, hangsúlyozva, hogy annak
elkészítésével nem a félelemkeltés volt a céljuk.
Tavasszal a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve írták meg a kódexet
Az útmutatás abban segít, hogy a súlyos, morális terhet okozó választás terhét levéve az egyes orvosok válláról, széles körben elfogadott, etikai szempontok szerint megfogalmazott elvek mentén történhessen az ellátás, és születhessenek meg a szükséges döntések.
A 30 oldalas dokumentum nem írja felül a jelenleg hatályos Etikai Kódexet, ám a szakmai irányelvek és más szabályok által nem leírt kérdésekben irányt mutat
– mondta az elnök.
<< Horoszkóp minden mennyiségben >>
„Orvosi szempontból a jobban védhető életet kell előnyben részesíteni, a lehető legtöbb emberélet megmentése a cél”
– ismertette a részleteket Hegedűs Zsolt. Priorizálni kell azokat a betegeket, akik a megfelelő terápia mellett nagyobb valószínűséggel gyógyulnak meg, szemben azokkal, akiknek erre kevesebb az esélyük. Az ajánlás szerint a döntéskor a haszonmaximalizálás elve szerint kell eljárni, figyelembe véve nemcsak a Covid-os, hanem az intézményben, régióban, vagy akár az ország valamennyi intenzív osztályán kezelt valamennyi, súlyos állapotban lévő beteget.
A döntésben nem lehet figyelembe venni a beteg anyagi helyzetét, korát, fogyatékosságát, nemét, rasszát, vallását, ismertségét, a pénz elfogadása ilyen helyzetben pedig bűncselekménynek minősül
– szögezte le Hegedűs Zsolt, hozzátéve azt is, hogy azoknak a betegeknek, akiknek a terápiája nem folytatódik, biztosítani kell a megfelelő palliatív ellátást.
Nem a kezelőé a döntés
Az eljárás komoly triázsolást igényel, amit azonban nem a kezelő orvosnak, hanem az intézményi triázs-teamnek kell elvégeznie
– derült ki Berényi Tamás előadásából, aki arról beszélt, hogy az ellátás során a gyógyító involválódik a beteggel való kapcsolatba, így tőle nem várható el, hogy a terápia visszavonásáról vagy terápia alóli kivonásáról döntsön.
A háromtagú triázs team valamennyi érintett beteg aktuális állapotát és terápiás folyamatát figyelemmel kíséri,
és összeveti azt a rendelkezésre álló kapacitásokkal. A csapatot a triázstiszt – oxiológus, sürgősségi orvos, aneszteziológus, intenzívterápiás szakorvos – vezeti, aki komoly, mélyreható ismeretekkel, több éves szakmai gyakorlattal rendelkezik a kritikus állapotú betegek ellátásában – sorolta a főorvos, hangsúlyozva, hogy a vezető az ellátáson belül senkivel nem lehet függő viszonyban.
Az intézményen folyamatos rendelkezésre állást kell biztosítani, egymást átfedő, 12 órás munkarendben.
A triázs érvényesítése mellett ez a csapat
ismerteti és fogadtatja el a döntést a beteggel (ha tud kommunikálni), családjával, a kezelőorvossal és személyzettel, és a kórházi menedzsmenttel
– ismertette a részleteket Berényi Tamás.
„A beteg kezelésében részt vevő orvosok traumatizáltsága csökkenthető…”
hogy ők kiesnek ebből a döntéshozatali mechanizmusból, de nem minden kórháznak lesz lehetősége arra, hogy kiállítsa az ajánlás értelmében a háromfős triázs teamet
– vélekedett Lovas András, aki azt is elmondta, az egyes intenzív osztályoknak nincsen rálátásuk arra, hogy a régióban, vagy az országban hol van üres ágy. A Covid-koordináció az országos Mentőszolgálat feladata, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az orvosok is ismerjék a kórházi kapacitásokat. Mint Berényi Tamás fogalmazott: a krízismenedzsment alapja a frontális és transzparens kommunikáció, és az adatok valós idejű közvetítése.
„Mert az mégsem megy, hogy előbb tudjuk meg, Londonban mennyi a respirátor kapacitás, mint három emelettel feljebb.”
A teljes beszámolót ide kattintva olvashatja.
