Kultúrharc kétszáz éve zajlik Magyarországon. Ascher Tamás akár Vidnyánszky Attilával, akár a színművészeti egyetemet bíráló vidéki igazgatókkal is leülne beszélgetni, de azt ő sem cáfolja, hogy már nem sok értelme van. A rendezővel a 24.hu készített interjút, ebből próbáljuk a legérdekesebb részeket szemlézni.

A váratlanul kitörölt szó: az „Egyetemért”

A művész nem tudja, hogy pusztán Vidnyánszky Attiláról van-e szó, vagy komolyabb érdekkörök is állnak a Színház-és Filmművészeti Egyetem átszervezése mögött:

“Erre látszik utalni az alapítvány pár hete nyilvánosságra hozott nevéből váratlanul kitörölt szó: az „Egyetemért” – tehát mintha duzzadni látszana a készülő konglomerátum, amelyben újabb érdekcsoportok is részt óhajtanak venni.

De akárki mögött is áll valójában a hatalom, az esély a tisztességes elbánásra nem nagy. “

Kishantos, CEU, MTA….

Úgy látja, hogy az egyes esetek koreográfiája között végül is csak a színjáték részletgazdagságában van különbség:

“Kishantos, CEU, Tudományos Akadémia és számos társa mind egy lankadatlan központosító tevékenység áldozatai. Régóta tudjuk, hogy azért sincs valódi párbeszéd ezekben az esetekben, mert soha nem a nyilvánosság előtt felsorolt vádak miatt történik, ami történik. Ezért vagyunk nevetségesek, mikor vitába szállunk, és el akarjuk magyarázni miért hazugság minden részletében legtöbb állításuk.

Mint Örkény dr. K.H.G.-je, aki bízván abban, hogy az őt őrző német katonával lélekben összekapcsolja a kultúrkör közös szeretete, elkezd magyarázni Hölderlinről, de nem kerüli el sorsát, a lepuffantást.”

“Nagyon veszélyes ember lehetek….”

Meggyőződése, a mai színházi élet ellenségesnek tekintett figuráit kicsit sem ismerik, akik nekiállnak bírálni őket:

“Nagyon veszélyes ember lehetek, Máté Gáborral és Gothár Péterrel hármasban átvettük a hatalmat a színházi élet felett. Ezt sokszor el kell mondani, és a cáfolatokra soha nem reagálni, a valóságos helyzetet nem szabad tekinteni: mármint, hogy ki dönt évtizede mindenről, kinek a szava hallgattatik meg? Az állítások részben valami főosztály szobájában megszerkesztett, utasításba adott mondatok. De másrészt, sajnos, olyan közkeletű klisék is, amihez nem kell propagandaminisztériumi ihletés:

Kálomistának be se kell tennie a lábát a Színműre, hogy pontosan tudja, ki és miben bűnös – vádjai kertvendéglők boros estéin társasági pletykákból leszűrt feljelentések.”

“…nálunk az oktatás nem megy áldozatosan ráfordított idő nélkül…”

Kitért arra is, hogy Vidnyánszky valószínűleg nem akarta azt az utat, amit az egyetem tanárai végigjárnak; hogy közös munkában, kurzusok megtartása, felvételi vizsgákon való részvétel, vizsgaelőadások létrehozása közben alakul az odatartozás:

“Neki ez túl fáradtságos útnak tetszett, és nem állt módjában törvényt módosíttatni ezen a téren.

Egyébként kvalitásai alapján abszolút méltó lenne egy osztály vezetésére, de a túl hamar kinyilvánított ellenségességén túl is, mérhetetlenül sok az elfoglaltsága.

Ez nem ígéri az elmélyült, a hivatalosnál sokkal időigényesebb odafordulást, pedig nálunk az oktatás nem megy áldozatosan ráfordított idő nélkül. Saját kaposvári diákjai többször is részt vettek SZFE-s rendezőhallgatók vizsgaelőadásaiban, mert közöttük semmiféle ellentét nincs, szeretik és nézik egymás munkáit, de nem jött el megnézni őket.”

“A rólunk szőtt buta legenda minden mondata cáfolható, de kinek van ehhez energiája?”

Megdöbbentőnek tartja, ha az SZFE-n beázik egy folyosó, biztos leírja valamelyik kormányközeli orgánum, hogy a Máté, Ascher, Gothár-féle szövetség tartja a kezében az egyetemet:

“Aki utánanéz a tényeknek, megtudhatja, mennyire nem volt ilyen sosem – meggyőződésem, hogy kommunikációs panel a mi szerepeltetésünk, valójában senkit nem érdekel sem Máté Gábor, sem az én munkásságom. Gothár dolgában még időre van szükség, míg ő maga vagy más hiteles egyenleget készít. A rólunk szőtt buta legenda minden mondata cáfolható, de kinek van ehhez energiája? Nekem biztos nincs annyi buzgalmam, mint a megbízóit szolgáló sajtómunkásoknak.”

“…nehéz egyenrangú beszélgetést folytatni….”

Elmondta, tisztelte Vidnyánszky korai munkásságát, társulatépítő energiáját, szerette operarendezéseit. Összességében elmondhatjuk, érdekelte, máig, amit csinál, neki sajnos, méltóságán aluli:

“A művészeti élet, a színházi is, tele van mindennapi sérelmekkel, méltánytalanságokkal, fájdalmakkal, rosszkor elmondott rossz mondatokkal, de ha elkezdi felhangosítani ezer hangszóró a megosztottságot mohón politikára váltó nyilatkozatokat, az kibírhatatlan, és butaságot generál. Kultúrharc száz éve, sőt kétszáz éve zajlik Magyarországon. Berzsenyi és Kölcsey két különböző ízlést, stílust, világnézetet képviselt: a Kölcsey kritikájára először indulatosan visszavágó Berzsenyi hét évre visszavonult a szőlőjébe, és kiképezte magát perfekt esztétának, akkor írta meg a méltó választ. Bár ez lenne a mérce.” /…./ “Múltkor meghívtuk Vidnyánszky Attilát a Katonába, a fiatal Tarnóczi Jakab által rendezett érdekes Bánk bán-előadása utáni beszélgetésre. Mert évekkel korábban Vidnyánszky is – többedszerre – egy új hangvételű, eredeti Bánkot rendezett. Nem vállalta. Talán azt gondolta, csapdába csalnánk, szemrehányásokkal árasztanánk el? Vele nagyon nehéz egyenrangú beszélgetést folytatni már.”

“..Sokkal több minden porlad szét, mint ami megérdemelné”

El tud képzelni olyan helyzetet az egyetemen, ami tűrhetetlen. Látványos gesztus lenne lelépni, de mint minden gesztus, gyorsabban múlik, mint egy sóhaj. És a tanítványok iránt érzett felelősség sem kicsi. Ennél eredményesebbnek kellene lenniük – amíg látnak rá egy csöpp esélyt:

“Nagyon szomorú vagyok sok éve. Miközben új, kiváló tehetségek hoznak létre új dolgokat az első energiából, rengeteg nagyszerű kezdeményezés meg összeomlott a katasztrofális viszonyok miatt. Fájdalmas vesztesége a magyar színháznak, hogy Schilling Árpád elment, hogy Bodó Viktor megszüntette a társulatát. Virágzó évek vannak mögöttünk, de kijelenthető, hogy most mindenhol baj van, ahol nem lehet az asztalfióknak dolgozni. Sokkal több minden porlad szét, mint ami megérdemelné.”

agyevő amőba

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét