Az Orbán-féle nemzeti közép

2002-ben az elvesztett választás után Orbán megfogalmazta, miben hibázott. Nem építette ki a magyar nemzet új nagytőkés rétegét, és az új nemzeti középosztályt. Ahogy ismét hatalomra jutott, nekiállt a megvalósításnak.

Minden a Vezéré

Persze mindehhez fordítókulcs kell. Az új nagytőkés réteg valójában gyorsan és ütemesen seggnyalni képes újgazdagok felemelését jelenti. Az új nagytőke se az övék valójában. Minden a Vezéré. Nekik alázattal és imádattal kell tudomásul venniük, hogy cserélhető bábok a sakktáblán. Akiknek feltétel nélkül követniük kell a Führer iránymutatásait. Cserébe ők, és családjuk halálukig tartó jólétet kapnak, valamint annak látszatát, hogy okosak, szépek, tehetségesek, és kezüket az ország ütőerén tartják. Ilyen Mészáros Lőrinc, Garancsi István, meg a többiek. Részt kell venni a közpénz elbuherálásában. De ez nem nehéz,mert a látszat közbeszerzések, és simlipályázatok útján ezek még magukkal is elhitetik, hogy saját tehetségükből, munkájukból gazdagodtak meg.

Orbán mindig a legrosszabb ösztönökre épít

Az új középosztály létrehozása is megindult, sőt már előre tart. Ehhez csak személyi és létbizonytalanságban kellett tartani a már meglevő középosztályt. Ez automatikusan elintézi, hogy sokan csatlakozzanak az Orbáni rendszerhez. Itt vannak a tanárok, orvosok, jogászok, mérnökök, kórházigazgatók, ügyészek, bírák, vezető állami tisztviselők stb. Orbán mindig a legrosszabb ösztönökre épít, a félelemre, és az önzésre. Nem tudni ,mi lesz holnap!- gondolja a polgár. Most élek. Ha jól akarok élni, nem lecsúszni, akkor hozzájuk kell igazodni. Mert most ők vannak hatalmon.

És beállnak a sorba. Részt vesznek a közbeszerzési mutyikba. Nem milliárdokat, de milliókat kapnak. Mennek felfelé a ranglétrán. Idióta, másodrendű senkiből iskolaigazgató lesz, az önkormányzati hivatalsegéd helyettesből polgármester. Csak annyi kell, hogy a személyes találkozáskor azt a jellegzetes alázatos mosolyt meglássa a Főnök a szemükben, meg az olthatatlan tiszteletet, a földöntúli imádatot. Továbbá egyik se akarjon önállóan gondolkodni.A tehetség, a teljesítmény nem számít,sőt ellenjavalt, csak a feltétlen, és rajongva kimutatott hűség.

Az új középosztály mutatja magát a facebookon….

Az asszonyok minden hétvégén csoportosan csivitelnek valamelyik trendi vendéglőben, csajos napot posztolnak. Hol innen, hol onnan látunk külföldi utas, stadionos képeket. Ők nagyok, nem pöffeszkednek mint a pórnép. Nem írnak kilóméteres megjegyzéseket a poszthoz. Csak bejelentkezés a reptéren, meg egy aranylemezkéktől csillogó pezsgős pohár a pulton a hawaii napfényben.

Jellegzetesen városlakó az új középosztály, de mert nemzeti, ezért valójában paraszt. Hétvégén leveti az öltönyt, és bizonyít. Családostól elutazik Tusványosra, meg Csíksomlyóra. Ott mutatja magát a búcsúban, aztán posztol. Fejében a székely szalmakalap, epedve sétál a Mária-zászló alatt. Aztán a nagy melegben leül, Csíki sört vedel. Ha megehül, nyuscsú román vérében edzett bugylibicskával kanyarítja a jégkrémet. Mélymagyar bajszáról az asszony szoknyája szélivel törli le a maradékot. Aztán haza autózik az Audival, és tele van a fasza az egésszel, hogy már megint elbaszott fölöslegesen egy hétvégét. De nem baj. Majd behozza az árát! Amelyik már legfelül van,annak nem kell ezzel fáradnia. A Rezsi Ogre pl. már nem utazik Csiksomlyóra. Csak egy képet posztolt a búcsúról, a tömegről, aztán aláírta, veletek vagyok!Közben egy színésznővel pezsgőzött Pesten.

Keveredik a facebook 21.századi villogása a Horthy korszakból újra előbújt tapló,dzsentri mentalitással, álműveltséggel, törleszkedéssel, hajbókolással, és melldöngető, kirekesztő, nagypofakereszténységgel. De mind egyfelé néz. A Vezérre.

Az ország nagy része pedig szépen lassan, és csendben csúszik bele a nyomorba,fuldoklik a létbizonytalanságban. Persze esélyük nekik is van. Csak be kell állni a sorba. De az a baj, hogy ennyien már nem lehet odaférni a kutyatálhoz…