Connect with us

Banánköztársaság

Bajnai Gordon: munkában a Nemzeti (Dez-) Információs Szolgálat

Megosztás

Június utolsó hetének elején hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb, minden előzőnél hosszabb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Az összefoglaló egyik legerősebb állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak éppen az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért. A héten történtekre reagált most Bajnai Gordon Facebook-oldalán, akit a jelentésben többször emlegetnek.

Megosztás

Június utolsó hetének elején hozták nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ (NIK) legfrissebb, minden előzőnél hosszabb jelentését a kormányt leváltani akaró ellenzéki összefogás 2022-es kampányáról, illetve annak finanszírozásáról. Az összefoglaló egyik legerősebb állítása egy meg nem erősített információ, miszerint a Datadat-csoport már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta – csak éppen az nem derül ki a dokumentumból, hogy miként és miért. A héten történtekre reagált Bajnai Gordon Facebook-oldalán, akit a jelentésben többször emlegetnek.

„Hétvége van, hazarepültem a családhoz és elolvastam a híreket…

köztük a legeslegújabb jelentést a propagandaminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti (Dez-) Információs Szolgálat részéről. Ebben engem is sokszor emlegetnek, érthető hát, hogy sokan kérdeznek nyilvánosan is az abban elhangzó állításokról. Mivel a sejtetések ellenére a jelentésben bemutatott ügyletekben nem vettem részt, azokról érdemi és közvetlen információm nincsen és – egyetlen kisebbségi tulajdonrészen kívül – a bemutatott szervezeteket sem ismerem belülről, némi távolságtartással szeretnék most hosszabban reagálni: a lényegről, a tényekről és ami ebből engem érint.

A lényeg

A legfontosabb, hogy ezt a jelentést (és elődeit) annak lássuk, aminek a megrendelői szánták: politikai propagandakiadványnak. Hiszen az anyagban szereplő, szándékoltan hamis állítások egyértelmű politikai célokat szolgálnak:

  • ürügyet teremteni az ellenzéki pártok pénzügyi ellehetetlenítésére a jövő évi választások előtt,
  • konfliktust provokálni az ellenzéki politikai szereplők között,
  • előkészíteni egy újabb, a Fidesz előnyét bebetonozó módosítást a választási törvényben,
  • hosszú távon újabb hivatkozási alapot teremteni arra, hogy az Orbán – rendszerrel szembenállókat (civileket, pártokat, személyeket) idegen ügynököknek, a nemzeti érdekkel szemben állónak mutassák be.

A tények

Kezdjük azzal, ami a szerzők szándéka ellenére is valóban kiderül az anyagból:

  • nem állapít meg semmilyen jogsértést,
  • megállapítja, hogy a Datadat Professional Kft. a neki szerződés szerint kifizetett pénzeket teljes egészében elköltötte arra, amire a megbízása szólt és a cégből osztalékot nem vettek ki azóta sem,

Ugyanakkor a titkosszolgálatinak mondott politikai célú jelentés számos, lényeges állítása hamis.

  • Hazugság az a sokat idézett, szenzációsnak szánt állítás, miszerint már 2014 környékén az akkori Együtt párt (vagy a korábbi egyesület) bármilyen pénzügyi támogatást kapott volna a NED (National Endowment for Democracy) amerikai kormányzati szervezettől. Ennek a megállapításnak nincs alapja, az Együtt semmilyen formában nem kapott támogatást a NED-től vagy hasonló külföldi szervezettől. Az Együtt akkori elszámolásai egyébként régóta elérhetőek, az ÁSZ akkor is vizsgálta azokat és kifogást semmilyen vonatkozásban sem emelt. Ez a vád tehát egy, az állítólagos amerikai befolyást megalapozó, de alaptalan összeesküvéselmélet.
  • Hazugság az az állítás is, miszerint a Datadat manipulálta volna az ellenzéki előválasztást 2021-ben. Ezt a Datadat vezetői már a hét elején cáfolták. Mint írták, a Datadat nem vett részt az előválasztások lebonyolításában, azt közismert módon egy civil szervezet bonyolította és valamennyi résztvevő szervezet, párt közösen felügyelte, így a beavatkozás józan ésszel fel sem merülhetett. Azt is írják, hogy a Datadat az előválasztás lezárultáig semmilyen kapcsolatban nem állt Márky-Zay Péterrel és egyesületével. Talán nem véletlen, hogy a jelentés szerzői is – láthatóan rossz lelkiismerettel – állapítják meg saját állításukról: „a rendelkezésre álló, más forrás által meg nem erősített információk alapján…” A hamis vád célja nyilvánvalóan az ellenzéki szereplők egymás ellen fordítása.
  • Az elmúlt hónapokban számos nyilvános jogi szakértői elemzés alátámasztotta, sőt az egyik korábbi “titkosszolgálati” jelentés is gyakorlatilag elismerte azt, hogy az Action for Democracy által az MMM egyesületnek (megjegyzem személyesen egyik szervezet munkájában sem vettem részt soha) folyósított támogatások a magyar jogszabályokkal összhangban történtek. Nehéz helyzetben van tehát az ÁSZ, amikor a miniszterelnöki kabinetiroda parancsát végre akarja hajtani és az ellenzéki pártok pénzét a választások előtt elvonni, hiszen ezt jogilag semmivel nem tudja alátámasztani. (Ráadásul akkor a CÖF-nek vagy a Megafonnak ugyanilyen jogcímen nyújtott állami- és NER-oligarcha- támogatásokat is ugyanilyen módon duplázva kellene a Fidesztől elvonni.)

Ami engem érint…

Érdemeimet messze meghaladóan sokat emlegetnek engem ebben az ügyben (is), ezért néhány tisztázó mondat a személyes szerepemről.

  • 2014 óta külföldön, a szakmámban dolgozom, több mint teljes munkaidőben: egy elismert nemzetközi cégcsoport infrastruktúra beruházásokkal foglalkozó részét irányítom, Magyarországon csak a hétvégéimet töltöm. A magyar politikában vagy üzleti életben aktívan nem veszek részt, ha valaki a tanácsomat kéri, annak segítek.
  • A belpolitikai nyilvánosságban ritkán szólalok csak meg, a nyilvános szereplésre vonatkozó felkéréseket rendszerint elhárítom. Álláspontom így is ismert: az Orbán-rendszer az országot rosszul és rossz irányba kormányozza, gazdasági, emberi és erkölcsi tőkéjét rombolja és ezért összességében a nemzeti érdek és a magyar polgárok szempontjából kártékony.
  • A Fidesz és holdudvara személyemben úgy tűnik kockázatot lát és ezért kreált ügyekkel támad, rendszeresen rágalmaz, időnként titkosszolgálati-jellegű eszközöket is igénybe véve (pl. a mostanában érdekes fordulatokat vevő “Városháza-ügy”). Nevemet – talán a relatív ismertség okán – gyakran használják tőlem teljesen független vagy kitalált ügyek felcímkézésére, konspirációs teóriákba illesztésére.
  • A most közzétett jelentésben érdemben szereplő szervezetek közül egyedül a Datadat alapítók egykori start-up cégéhez maradt közvetett, passzív, kisebbségi befektetőként közöm, amely mára már jelentőségét vesztette: 7 évvel ezelőtt egykori munkatársaim új internetes marketing vállalkozását segítettem induló tőkével, ennek maradványa a 12%-os tulajdonrész. A cégcsoport irányításában soha nem vettem aktívan részt, amikor pedig a cég később a nemzetközi piacra kilépve gyors terjeszkedésbe fogott, ebből teljesen kimaradtam. (A Datadat építkezése egyébként mostanra egy magyar vállalkozói sikersztori, amint írják, már 20 országban szolgáltatnak)
  • A jelentésben szereplő személyek közül néhányan közeli munkatársaim voltak 13-14 évvel ezelőtt Magyarország kormányzásában. Többükhöz azóta is jó emberi kapcsolat fűz (illetve számos közösen vívott sajtó-helyreigazítási per?), követem a munkájukat, örülök a sikereiknek és becsülöm a kitartásukat.
  • A fentiekből következően a NIK jelentéseiben szereplő szervezetekről, tranzakciókról nincs további érdemi információm, a jelentésben leírt ügyletekben – a sok sejtetés és maszatolás ellenére – nem vettem részt. Ezért további kérdéseivel minden érdeklődő forduljon azokhoz a szervezetekhez, ahonnan érdemi választ remélhet.

p.s. Végül három naiv kérdés és egy lehangolt megjegyzés:

  • 1. Vizsgálta-e magyar titkosszolgálat (vagy a jelenlegi ÁSZ elnök korábbi munkahelye, az MNB), hogy a közismerten Orbán-környéki szereplők tulajdonában álló MKB Bank (azóta MBH) milyen banki/üzleti megfontolás, esetleg külső nyomás alapján nyújtott 10.7m Euro (mintegy 3.6 milliárd forint) összegben kampányfinanszírozást tavaly a francia elnökválasztáson később vesztes radikális jobboldali elnökjelöltnek, Marine Le Pen-nek, aki Orbán Viktor szövetségese?
  • 2. Milyen információi vannak a magyar titkosszolgálatoknak vagy akár a külügyminisztériumnak azokról a nyomozásokról, amelyeket Szlovéniában és Észak Macedóniában rendeltek el a közelmúltban egyes NER közeli magyar vállalkozások médiabefektetései és aktív választási kampány-befolyásolási kísérleteivel szemben?
  • 3. Vizsgálja-e például az ÁSZ a vállaltan a kormánypropagandát a választási kampányban is erősítő Megafon finanszírozását, mely saját beszámolója szerint csak 2022-ben 2.76 milliárd forint támogatásból működött, és aminek a forrása nem nyilvános? stb., stb., stb.

Megjegyzés:

Magyarország korábbi miniszterelnökeként személyesen és naponta tapasztaltam a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentőségét a magyar érdekek védelmében és érvényesítésében. Ezen szervezetek hitelessége, pártpolitikán kívül- és felül tartása alapvető nemzeti értékünk és érdekünk kellene legyen. Szomorúan látom, hogy ezeket az alkotmányos és szakmai szempontokat az elmúlt néhány évben végképp alárendelték a fideszes hatalomgyárnak – ez sajnos valódi nemzetbiztonsági kockázat…”

Szerző