Kerítésen innen
Bár értenénk, mi baja a magyar kormánnyal az Uniónak: szánkózódomb köz-Euroból a Dél-Alföldön, ahol a havas napok száma mínusz kettő
Uniós pénzpazarlás: két lehetőség volt, azt választották, ami mindenkinek jó: az önkormányzatnak, a gyurgyalagoknak és a fecskéknek, valamint a téli sport kedvelőinek. Igaz, az elmúlt három évben összesen egy hétvégén volt hó Kömpöcön.
Elszámolta magát az Orbán-kormány, amikor azt hitte, hogy az uniós skacoknak pont olyan „fejlett a humorérzéke” rá se rántva arra, hogy mennyi pénzükbe kerül, hiszen a nevetés életet menthet. Sokszor próbára tettük, de úgy tűnik, elegük van belőle…
Emlékeztetőül….
Még élénk a kép az elhíresült magyar lombkoronasétányokról, amik körül egy biztosan nem volt: lombot adó erdő.
Akkor még kiborultunk azon, hogy famentes övezetben lombkoronasétányokba öljük az Európai Unió kisembereinek pénzét, pedig minden viszonyítás kérdése. Még nem tudtuk, hogy van kerítésen belül más csuda is: a teljesen sík területre épített, mindössze másfél méter magas kilátó, ami nem egyedi eset, öt is van belőle. Kunszentmiklós mellett egy teljesen sík területre épített, mindössze másfél méter magas kilátóról találgatták, hogy mi célt szolgál. A Kecsup.hu kérdezte erről az építtető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, és ezt a hvg.hu vette észre.
Vége a nosztalgiázásnak, itt az új „termés”
A 2020-as évek elején záportározó-építési láz vette kezdetét a Kecskeméttől a szerb határig elterülő kisebb településeken. A Homokhátságon, az immár hivatalosan is félsivataggá minősített tájegységen tucatnyi kisváros és falu pályázott és jó eséllyel nyert uniós pénzt arra, hogy kisebb-nagyobb záportározókat alakítson ki, és megtartsák azt a kevéske, átlagosan évi öt-hatszáz milliliter vizet, ami akkortájt ahogy jött, el is tűnt a közeli csatornarendszerben. A Bács-Kiskun vármegyei Kömpöc faluvezetése is pályázott és nyert záportározóra még 2020-ban. A csaknem hétszáz fős falu önkormányzatának bruttó hatvanmillióból kellett kihoznia az 1,2 hektáros létesítményt. A cél az volt, hogy ne csökkenjen tovább a talajvíz szintje a település környékén, ezért a községi csapadékelvezető csatornák vizét is az új tóba vezetik majd. Egy évvel később minden el is készült tokkal-vonóval, erről pedig 2021 szeptemberében büszkén számolt be Kömpöc polgármestere a Majsa TV-nek.
„Jelen pillanatban itt vagyunk kint az elkészült záportározó mellett, a madárvédelmi dombon és a szánkózódombunkon. Elértük azt a pillanatot, amikor elmondhatjuk, hogy teljes egészében befejeződött a beruházás, és most már várjuk az esőt, várjuk a csapadékosabb időt, ami megtöltené záportározónkat”
– mondta Tisoczki László, a falu első embere, aki szerint a bruttó hatvanmilliós uniós pályázatból még madárvédelmi és szánkózódombra is futotta.
A polgármester készséggel válaszolt a Szabad Európának. Azt mondta: két lehetőségük volt, és szerinte azt választották, ami mindenkinek jó: az önkormányzatnak, a gyurgyalagoknak és a fecskéknek, valamint a téli sport kedvelőinek. Igaz, az elmúlt három évben összesen egy hétvégén volt hó Kömpöcön.
„Az egyik verzió az volt, hogy a földet, amit kiástunk a tározóhoz, elvisszük máshova. Ebben az esetben nyolcszáz forint/köbmétert kellett volna fizetnünk adóként a bányakapitányságnak, ami összesen tízmillió forint lett volna. A másik verzió az volt, hogy a föld marad nálunk, és mivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és a környezetvédelmi hatósággal, felvetették, hogy csináljunk egy meredekebb támfalat a gyurgyalagoknak, partifecskéknek. Lett egy meredek támfal, a másik felén meg idézőjelben azt csináltunk, amit akartunk, és innen jött az ötlet, hogy legyen szánkózódomb. Igaz, az elmúlt három évben egy hétvégén tudtuk ezt szánkózásra használni”
– mondta lapunknak Tisoczki László polgármester, aki szerint a projektben nem a szánkózódomb volt a lényeg.
„Szánkózódomb a Dél-Alföldön, ahol a havas napok száma mínusz kettő. Ez teljes agyrém”
– mondta Kármán Balázs, aki az egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének, és zsombói természetvédőként a térség záportározó-beruházásait kutatja. Még tavaly kíváncsiságból kezdett el utánajárni annak, hogyan és mire használták fel az uniós pénzt Kömpöcön.
Szerző
