Kerítésen innen
Bernard-Henri Lévy: Orbán katasztrófát jelent Magyarországnak
Európa jövője Orbán Viktoron múlik, mert ő egyfajta keresztapa minden európai szélsőséges számára: ha az illiberális rendszerek nyernek, Európa összeomlik – mondja az Indexnek adott interjújában, Franciaország egyik legbefolyásosabb politikai aktivistája, filozófusa és írója, Bernard-Henri Lévy.
Európa jövője Orbán Viktoron múlik, mert ő egyfajta keresztapa minden európai szélsőséges számára: ha az illiberális rendszerek nyernek, Európa összeomlik – mondja az Indexnek adott interjújában, Franciaország egyik legbefolyásosabb politikai aktivistája, filozófusa és írója, Bernard-Henri Lévy.
Hungarikum!
Lévy mindent meg akar tenni ez ellen, ezért körbeturnézza Európát a saját maga által írt és előadott színdarabbal, a Looking for Europe-pal. Húsz országban fogja eljátszani a darabot, de csak Magyarországon és Lengyelországban okozott nehézséget a szervezés: itthon egy színház sem volt hajlandó befogadni az előadást, amelyre végül egy nem állami fenntartású színházat béreltek ki.
Az író hangsúlyozta, ki akar állni Európáért, és fel akar szólalni az új tendencia ellen, amely az egész kontinensen terjed, mint a pestis, és amelynek Budapest a központja: az illiberális demokrácia ellen. Ez katasztrófa, a legfontosabb európai eszmék megtagadása. Szeretne mindent, amit csak tud, megtenni azért, hogy a lehető legkevesebb olyan képviselő kerüljön be az Európai Parlamentbe, aki ezt a vonalat képviseli:
„Le Penről, Orbánról, a Fideszről beszélek, és minden szélsőjobboldali pártról. Szeretnék közreműködni a populizmus és az illiberális rezsimek bukásában, és szeretném minél többször és minél hangosabban elismételni, hogy igenis van egy csomó minden, amiben hihetünk, és hogy a liberális értékek nagyszerűek. Tudom, hogy rengeteg budapesti – talán a felük, de az is lehet, hogy a többségük – hisz ebben. De mivel ma szellemi értelemben sakkban tartják őket, nem merik ezt kimondani.”
A színház politikus
Azért írt színdarabot Európa jelenlegi helyzetéről, mert a színház önmagában is politikus. A mentora, Jean-Paul Sartre mindig azt mondta, ha politikáról akarsz beszélni, válaszd a színházat. A színházban közvetlen a kapcsolat a közönséggel, és ettől kiélezettebb minden üzenet:
„….adhatok új szempontokat, áthelyezhetem a hangsúlyokat, új fénytörésbe állíthatok olyan kérdéseket, amelyeket a budapestiek már maguktól is feltettek. De semmiképpen nem javasolhatok semmit azoknak az embereknek, akik nap mint nap maguk küzdenek a saját jogaikért, a demokrácia állapotáért. A harcokat azok vívják meg, akik eljönnek az előadásra, de engem már az is boldoggá tesz, ha ehhez szolgálhatok némi munícióval. „
… egykor Budapest volt a totalitarizmus elleni harc egyik fővárosa
A művész szerint egykor Budapest volt a totalitarizmus elleni harc egyik fővárosa. Nagyon jól emlékszik az általános boldogságra, amikor 1990 februárjában Budapestre érkezett. Emlékszik a győzelem érzésére, a levegőben vibrált, hogy mennyire fontosnak éli meg mindenki a demokráciát és a demokratikus értékeket – könnyekig megindító volt:
„Most viszont Budapest ennek a hihetetlen, a demokrácia irányából a nem demokratikus rezsimek irányába vezető hajtűkanyarnak a legfontosabb városa. Az elmúlt évszázadban ez már a harmadik alkalom, hogy Budapestnek ilyen kritikus szerepe van az európai demokrácia alakulásában.”/…… / „Orbán szerepe azért ilyen jelentős, mert ő az európai értékek olyan ellensége, aki maga is az Európai Unión belül van. Mert Magyarország Európához tartozik. 1990-ben egyszer azt mondtam: „Magyarországnak be kell lépnie Európába.” Mire egy magyar ember kijavított: „Nem. Magyarországnak vissza kell térnie Európába. Haza akarunk térni.””
Orbán akkor és most
Elmondta, amikor 1990-ben találkozott Orbánnal, büszke volt rá, hogy az ország maga mögött hagyja a kommunista rezsimet. Megdöbbentő az a pálya, amit leírt: az az Orbán, akivel 30 éve találkozott, nagyon más volt, mint a mai:
„Akkor még egy igazi liberális volt. Egyébként szívesen találkoznék vele újra, hogy ennyi idő után megkérdezzem tőle: Egyike voltál azoknak, akik kihúzták Magyarországot a KGB markából; akkor hogy árusíthatod ki most az országot, még ha nem is szándékosan, az FSZB-nek? Mi történt veled?”” /…….. / „Mert 1956 és a többi után Magyarország teljesen jogosan érezheti magát Európa és a totalitárius rendszerek elleni forradalmak dobogó szívének. Erre most mi történik? Vissza Oroszországhoz. Ez igazi tragédia, és pont ez az, amiről a színdarabbal beszélni akarok.”
A folytatásban: a félelem és az öncenzúra kapcsolatáról.
