Betekintés a szervezett káosz, a bürokratikus kamu, az értelmesnek álcázott áltevékenységek és álintézmények bugyraiba

Cseppben a tenger. Ebben a rövid írásban betekintést kapunk a szervezett káosz, a bürokratikus kamu, az értelmesnek álcázott (és nyilván részben a szerzési, részben a hatalmi tébolyt, esetleg csak a sima tébolyt szolgáló) áltevékenységek és álintézmények bugyraiba.

Mindenekelőtt a mondat, amivel a NER-káder (esetünkben Maróth) fekszik és ébred:

„Köszönettel vettem kérdéseit, de egy részükre nem tudok, más részükre nem akarok válaszolni.”

És a rengeteg nyelvi lelemény!

Megtudjuk, hogy a kutatási hálózatot (nem ám kutatóhálózatot, mert olyan szó már volt!) egy (egyelőre nem létező) titkárság fogja vezetni. Hogy a nevezett „kutatási hálózat” létrehozásának szakmai felügyeletét (WTF!?), benne az „átadást-átvételt” (ez olyan jól hangzik, de mit kell létrehozni, ha csak „átadásról-átvételről” van szó???) egy projektirányító bizottság fogja ellátni (ráadásul ez a „projektirányító bizottság” az ITM kötelékében van, aminek hivatalosan semmi köze az egész folyamathoz!).

A „titkárság” székhelyének egy olyan épületet szánnak,

amiben már most is ugyanilyen szürreális intézmények vannak, egy „Bethlen Gábor Alapkezelő” (a cikkben tévesen „Vagyonkezelő”), ami egy obskurus kifizetőhely, ha megnézitek, csupa kamu dolgot finanszíroz állami pénzből, valamint a diadalmasan hangzó „Digitális Jólét Nonprofit Kft.”, ami valószínűleg ugyanannyit tesz a jólétünkért, mint a Bethlen izé.

Forrás: Kálmán László facebook oldala

A tények

Az MTA Titkárságának 68 dolgozóját az Akadémiát megcsonkító törvényjavaslat szeptember 1-ei határidővel átvezényelte az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH).

A szervezet ugyanakkor még csak papíron létezik,

az érintettek pedig egy héttel a határidő lejárta előtt még mindig csak annyit tudnak, hogy névleg és fizikailag is máshol dolgoznak majd, de hogy hol, mit, és milyen irányítással/feltételekkel, azt még senki nem kötötte az orrukra – foglalta össze a lényeget a hvg.hu.

Nagyon vártunk egy levelet, egy megszólítást, egy ajánlatot, hogy kedves X.Y, tájékoztatjuk, hogy az innovációs törvény módosítása értelmében ön 2019 szeptember 1-jétől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ilyen és ilyen osztályán, ilyen és ilyen pozícióban fog dolgozni, felettese V. Z., vagy hasonló, de semmi. Egy fekete lyukba ugrunk gyakorlatilag, senki nem tudja, mi lesz, és így kellett róla döntenünk, hogy vállaljuk-e a folytatást, vagy nem

– így illusztrálta a hvg.hu-nak az MTA titkárságának egyik munkatársa, mekkora bizonytalanság és félelem uralkodik most a dolgozók körében a közelgő szeptember 1-ei határidő miatt, amelyet az innovációs törvény nagy vihart kavart júliusi módosítása szabott az MTA-nak kutatóintézetei átadására.

Az MTA Titkárságának eddigi 168 státuszából 68-at kell átadnia az ELKH-nak

Ez nagyjából 40 „élő” munkatársat – pénzügyest, jogászt, szakmai vezetőt, informatikust, adminisztratív dolgozót – jelent, a többi eddig betöltetlen, vagy olyan álláshely, amely most, az átalakítás miatti bizonytalanságok miatt üresedett meg.

Több, nyugdíj előtt álló dolgozó például nem vállalta az „ugrást a sötétbe”, de a fiatalabbak közül sem mindenki vállalta a kockázatot, közülük is többen kerestek inkább más állást. A szervezetváltás egyúttal státuszváltást is jelent ugyanis: az MTA titkárságán eddig közalkalmazottként foglalkoztatott munkatársakra az ELKH-nál már a tavaly botrányos körülmények között szigorított „rabszolgatörvény”, vagyis Munka törvénykönyve vonatkozik majd.

További részleteket ide kattintva olvashat.