Bogdán László: a cigány emberek nem vágynak másra, csak egy kis megbecsülésre, ne emlékeztessék őket arra, hogy csak cigányok!

Arról a több százezer cigány emberről beszélek,

akik a nyomor mélységes bugyrában, mélyszegénységben élnek, akiknek ma esélye sincs arra, hogy kitörjenek a cigánytelep posványából, sőt egyre mélyebbre süllyednek. Értük teszem, amit tehetek, még akkor is, ha vannak, akiknek ez nem tetszik. Ugye egyetértünk abban, hogy a 21,.században, Európa közepén nagyon nincs az rendjén, hogy magyar emberek a dögkutakból esznek. Nem tudok abba belenyugodni, hogy mindezt az illetékesek azzal intézik el, „büdös cigányok”, és jó esetben legyintenek, és nem köpnek egyet.

bl.: Mit gondol, rosszul látom, hogy a cigány értelmiségiek többsége csendben van, nem szólal meg. Tapasztalom azt is, hogy a cigány vezetők mintha elbeszélnének egymás mellett.

B.L. : Nem tudom cáfolni, amit elmondott

A cigány értelmiség hallgat, csak kevesen vállalják fel származásukat, pedig annak az összes hátrányát ők is megélik. Sokat jelentene, ha a cigány értelmiség színe, java megszólalna, és kiállna a több mint egymillió sorstársa mellett. Szavuknak súlya lenne, példát mutathatnának a ma kilátástalan helyzetben levőknek, Gondot látok abban is, hogy pár tucat cigány értelmiségi úgy állítja be saját pozícióját, mintha aljáfa és omegája lenne a cigányságnak. ( érdekvédelem, emberi jogok, hagyományok, szokások)! A cigány értelmiség egymással is vitában áll, mondhatnám, „perben, haragban”.

bl.: Mi lehet a kivezető út, van-e elgondolása a cigány értelmiség megszólítására?

B.L. Nézze, én egy egyszerű cigány „gyerek” vagyok,

nem rendelkezem azzal a tudással, mint azok, akik képesek voltak kitörni a szegénységből. Nem vagyok értelmiségi, egy vidéki cigány ember vagyok, aki sokszor megy a maga feje után, s szerencsémre, voltak és vannak, akik követnek. Cserdiben február 23.-án avatjuk fel a Mélybarázdák Emlékfalat, a roma gyilkosságok, és a móri öldöklés emlékezetére. A mű üzenete, tiszteljük egymást, és emlékezzünk közösen. Nem célom címkézni, és kiragadni magyarországi bűnöket, és helyt adni más bűnöknek.

Ezen a napon meghívom Cserdibe egy konferenciára a cigány értelmiség ismert képviselőit

Szeretném, ha egy asztal mellé ülve őszintén, a korábbi ellentéteket félre téve szót váltanának arról, hogy mit tehetnek az értelmiségiek a cigányság felemelkedése érdekében. Úgy gondolom, mindez kiinduló pontja lehetne egy rendszeres párbeszédnek. A magyarországi cigányoknak szükségük van kellő tudással, elismertséggel rendelkező, körükből származó értelmiségiekre. Felajánlom, hogy ehhez február 23.-án, Cserdiben tegyék meg az első lépést. A találkozó fővédnökének Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök urat kérem fel. Vízről, pogácsáról, és cigány lecsóról pedig személyesen gondoskodom.

Bogdán László: Fizetett hirdetés a cigány ellen...!