Connect with us

Kultúra

Bródy János persona non grata? – „Képmutatók” című muzikomédiáját egy színház sem tűzi műsorára

Bródy János persona non grata? - „Képmutatók” című muzikomédiáját egy színház sem tűzi műsorára
Megosztás

Kocsák Tibor és Bródy János „Képmutatók” című muzikomédiája a művészet és a hatalom bonyolult kapcsolatát vizsgálja Bulgakov Molière-drámája alapján. A darabot évekkel ezelőtt az Operettszínház számára készítették, de a bemutató végül a színház vezetőváltása miatt elmaradt, azóta pedig nem került színre. A szerzők ezért úgy döntöttek, kiadják a darab zenei anyagát és a szövegkönyvet – írta meg a HVG.

Megrendelve, visszautasítva

„Lehet, hogy azért, mert nem akadt olyan igazgató, aki a hatalom és művész viszonyát ebben a kontextusban ábrázolni szerette volna. De az is lehet, hogy az én személyem adott okot a visszautasításra, mert azt gondolják, a jelenlegi magyar uralkodót próbálom nehéz helyzetbe hozni. Mondjuk, meg kell jegyeznem, hogy a darabban a király egy felvilágosult és művelt uralkodó, aki valójában tényleg támogatja és szereti a művészeteket, csak a politikai kényszerűség miatt fordul egy ponton Molière ellen”

– morfondírozik Bródy a bemutató elmaradásának vélt okairól.

A darab megírására még Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház korábbi igazgatója biztatta a szerzőpárost, majd az ő utódja, Lőrinczy György le is szerződött velük. Akkor nagyon úgy tűnt, hogy meglesz a bemutató, már úgynevezett open readingre (amikor félnyilvánosan a szakmának bemutatják a kész darab egyes jeleneteit) is készültek, de jött egy újabb vezetőváltás 2019-ben.

Az új igazgató, Kiss-B. Atilla azonban úgy ítélte meg, hogy a darab nem illeszthető be az elképzeléseibe. Hivatalos közleménye szerint a döntésben nem politikai okok játszottak közre, de hogy milyen okok, az azóta sem derült ki.

Távol álljon tőlünk….

A Budapesti Operettszínház hétfőn közleményben utasította vissza

„minden olyan, a fenti műsorban elhangzott feltételezést, mely szerint a művészeti döntéseket politikai megfontolások bármilyen szempontból befolyásolhatják”.

A Bulgakov-mű elkészítésére vonatkozó szerződés megkötésére a színház korábbi vezetése idején került sor.

„A szerződésben foglaltak szerint a színház az elkészült mű alapján, idén márciusban volt jogosult szabadon döntést hozni arról, hogy be kívánja-e azt mutatni. A mű nem szerepel a következő évad műsortervében, a későbbi bemutatás lehetőségét a színház azonban nem zárta ki. A döntésről a szerzőket az intézmény szerződésszerűen tájékoztatta, az őket megillető tiszteletdíjat teljes összegben megfizette. A színház a fennálló szerződés valamennyi pontját maradéktalanul teljesítette, annak felmondásáról nem volt szó, ahogyan tervezett bemutatóról sem, amely elmaradhatna”

– szól a közlemény.

Irányított nemzeti kultúra…

Bulgakov drámája Molière életét követi, aki színházi sikerei után, a Tartuffe bemutatója miatt politikai intrikák áldozatává válik. A darab, bár tragikus hangvételű, Bródy és Kocsák szerint egy felemelő befejezést kap, amely a művészet diadalát hirdeti. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy politikai döntés született-e, Bródy János úgy válaszolt: nem tudja, hogy a frissen kinevezett igazgató elképzeléseihez miért nem illett a darab, de könnyen lehet, hogy éppen azért választották őt, mert más elképzelései vannak, mint elődeinek voltak.

A hazaszeretet nem kormányszeretet

A lemezboltok szombati világnapja alkalmából megjelent bakelit kislemez egyik oldalán az Akit hazája nem szeretett című dal kapott helyet. A kislemez másik oldalán a Magyarok közt európai című dal található, amely – amelynek címe József Attila Thomas Mann üdvözlése című verse befejező sorainak parafrázisa. Bródy János leszögezte, hogy

nem érzi, hogy ne szeretné őt a hazája.

Félreértésnek nevezte, hogy a kislemez címadó dala önmagáról szólna, sokkal inkább az elmúlt száz év azon több százezer magyarjáról, akik joggal érezhették úgy, hogy a szülőföldjük mostohán bánik velük, és ha életben akarnak maradni, el kell hagyniuk a hazájukat.

Azt is fontosnak tartja, hogy a hazaszeretet az nem az épp regnáló kormány szeretetét jelenti.

Kapcsolódó

Szerző