Blogbazár
Bruck András: Budapest, Moszkvára néző ablak
Egy-egy főváros neve a sajtóban nem ritkán magára az egész országra vonatkozik. Moszkva tagadja, London úgy határozott… A főváros tehát egy nemzet (állam, kormány) szimbóluma is egyben. Nagy Péter azért helyezte át a kormányát Szentpétervárra, és tette az Orosz Birodalom fővárosává, hogy ezzel jelezze az ország új, nyugati orientációját. Ahogy Puskin mondta, hogy „Ablakot nyisson Európára.”
Na és mi van a mi Budapestünkkel?
Az ma sajnos a despotizmusnak és az ország újbóli keleti orientációjának a szimbóluma. A miniszterelnök hiába pöffeszkedik a grandiózus budai Várban, Budapest csupán egy elhanyagolt, szegényes, takarítatlan orosz provincia. Moszkvára néző ablak.
A fővárosunk ma nem szabad, nem önálló és pénzügyileg nem független – vagyis rosszabb helyzetben van, mint bármelyik szabad ország bármelyik faluja, mert az a saját bevételeivel szabadon gazdálkodhat. A főváros működése szempontjából ezért szinte mindegy is, hogy a főpolgármestert ősztől továbbra is Tarlós Istvánnak fogják hívni, vagy már Karácsony Gergelynek. És amíg a diktátornak kétharmada van, pontosabban, amíg ő van, addig a helyzet nem is tudhat lényegesen javulni.
Addig a budapestiek orosz roncsmetrón
és menetrendszerűen kigyulladó autóbuszokon kénytelenek utazni, kénytelenek az államosított és csupán egyre rosszabb ellátásra képes kórházakban a halállal kergetőzni, kénytelenek gyerekeiket a szintén államosított és ma már elégtelen tudást adó iskolákban taníttatni, kénytelenek mindent, amire a diktátor szemet vet, neki átadni: utcákat, tereket, szobrokat, szállodákat, a Várat, a ligetet, a Margitszigetet.
Kénytelenek számukra teljesen szükségtelen új stadionokra az adóforintjaikat elfecsérelni, és a legfontosabb szellemi központjaik, a CEU, az Akadémia kivégzését is kénytelenek eltűrni. Helyettük meg lesz majd magyarságkutató intézetünk, monumentális Attila szobrunk, magyareredet és hun-magyar múzeumunk, hagyományőrző sportközpontunk. Teljes a kiszolgáltatottságunk, egy nagyvárosnyi ember néhány elszabadult kretén foglya lett. Tarlós meg bábként asszisztált minden rabláshoz és pusztításhoz. Ha létezik igazság, ő is börtönben végzi.
Nincs irigylésre méltó helyzetben Karácsony Gergely
Egy színvonalas kampány végén győzött, most mosolygós, magabiztos, tele van optimizmussal… lehetséges, hogy nem tudja, mi vár rá? Tényleg azt gondolja, lehet esélye Orbánnal szemben, ha netán ősszel Tarlóst is legyőzi? Valóban azt hiszi, hogy a hatásköreitől és pénzügyi forrásaitól nagyrészt megfosztott Budapest feltámadhat alatta? Elhiszi, hogy tudhat hasznos kompromisszumokat kötni azzal az emberrel, akivel még senki nem tudott? Az élete tévedése lenne, ha ezt hinné, és ennek az árát is mi, budapestiek fizetnénk meg. Igaz, nem azonnal, hanem 2022-ben.
Főpolgármesternek lenni a Demszky érában is idegfeszítő, kimerítő feladat volt,
a szövetséges és elvben baráti kormány-Budapest viszony ellenére. Sok egykori SZDSZ-es politikus mesélhetne, milyen volt a szocikkal tárgyalni. Rémálom. De mindez semmi ahhoz képest, ami Karácsony Gergelyre vár Orbán alatt, ráadásul az ő becstelen, pribékmédiája karaktergyilkos hazugság zuhatagában.
Tudjuk, K. Gergely ügyesen manőverezik, bírálói szerint túlzásba is viszi, csakhogy Orbán rettenetes személyisége nem fog mást lehetővé tenni számára, mint vagy a teljes behódolást, vagy a média és pénz nélkül vergődő, karanténba zárt ellenzék ügyéért felvállalt nyílt sisakos harcot. De nem elektromos buszokért, vagy a Tiborcz-adóért kéne majd harcolnia. Kit érdekelnek ezek? És nem is a fákért, hanem csupa olyan dologért, amik a mai Magyarországon százszorta fontosabbak az említetteknél. Elvekért, igazságért. 2022-ért. Az ellenzék esélyeinek visszaszerzésért. Márpedig főpolgármesterként ő erre mindenki másnál sokkal jobb helyzetben lesz. Nem, Budapestnek új hangra, nem egyszerűen új arcra van szüksége.
Az előjelek nem túl biztatóak
Az Orbán-drukker politológus, Török Gábor például felvetette:
„Nem mindegy, hogy a Puskás Ferenc Stadion őszi megnyitóján Tarlós István vagy Karácsony Gergely áll-e Orbán Viktor mellett.”
Mire Karácsony Gergely ezt válaszolta:
„…. Senki nem áll majd Orbán mellett ezen a megnyitón. Tarlós azért nem, mert már nem lesz főpolgármester, én pedig azért, mert fontosabbnak tartom a budapesti nagyerdő létrehozását mint ezt a stadiont.”
Eszembe se jut lebecsülni a fák fontosságát, én is megütközve figyelem a rezsim fapusztító őrjöngését, csakhogy én nem elsősorban a fák hiánya, hanem Orbán és rendszere miatt nem kapok levegőt. Kell, hogy legyenek prioritások. Aki a szabadságot pusztán új fákkal akarja pótolni, az csak annyit tesz majd, hogy egy csenevész erdőbe száműzi a szabadság szellemét.
Hol kéne akkor hát Karácsony Gergelynek lennie a Puskás Stadion avatóján?
Szerintem a helyszínen, Orbán és a kormány VIP-páholyával szemben, a tribünön, az emberek között.
Szerző
