Covid-halálok Magyarországon – Lantos Gabriella megfejtése

„Miért halnak meg Magyarországon ennyire sokan covidban?” címmel publikált hosszabb cikket a 24.hu-n Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, az alábbiakban ennek közöljük egy különösen érdekes részletét.

A krónikus betegek száma és halálozási aránya

Az elhízás nem csak önmagában veszélyes. Hanem azért is, mert számtalan krónikus betegséget okoz. Így nem csoda, hogy a túlsúly miatt Magyarországon a krónikus betegek száma is kiemelkedően magas. A krónikus betegségek pedig nagyon szoros összefüggésben vannak a covid-halálozással: az áldozatok kétharmadának magas volt a vérnyomása, egyharmaduk koszorúérbeteg volt, egynegyedüknek pitvarfibrillációja vagy krónikus tüdőbetegsége (COPD) volt, 15% a cukorbetegek aránya. Mi ezekben a betegségekben évtizedek óta az élen járunk. Ha Európában a vezető halálokokat vizsgáljuk, csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban rosszabb a helyzet, a rákbetegek halálozási arányát utcahosszal vezetjük. A keringési rendszer betegségei miatt elhunytak esetében csak Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia előz meg bennünket.

Csupán a cukorbetegek arányában végeztünk a középmezőnyben, ez azonban covid nélkül magában nem, inkább a kapcsolt társbetegségek miatt szokott végül fatálissá válni.

Tehát a krónikus betegségek és a rák előfordulása eddig is nagyon magas volt Magyarországon. Emiatt nagyon magas volt a halálozások száma is. A covid hatása erre a trendre erősített még rá, tette még rosszabbá az egyébként is beteges lakosság életkilátásait. Azt mindenki maga dönti el, mit gondol arról, hogy Orbánék tizenegy évnyi kormányzása alatt javíthatók lettek volna- e a krónikus betegek elhalálozását jelző katasztrofális számok.

A szakképzett egészségügyi személyzet száma

Ha már eddig is ilyen rosszak voltak az életkilátások, akkor a kormány nyilván rengeteget költött ennek a javítására. Hát, sajnos nem ez történt.

Magyarország híresen keveset költ az egészségügyre: az 1500 euró körüli egy főre eső költéssel a sereghajtók közé tartozunk Bulgáriával, Romániával, Lettországgal és Lengyelországgal együtt.

Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy az ország nem tudja megfizetni a szakképzett személyzetet, ezért egyre alacsonyabb az orvosok és az ápolók száma. Konkrétan a kevés orvos-kevés ápoló által fémjelzett, legrosszabb kilátású egészségügyi rendszer kategóriába kerültünk.

2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%- ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.

Ezzel azonban automatikusan sajnos nem emelkedett meg a szakdolgozók bére

Pedig az ápolónők számában még nagyobb volt az elmaradás. 66 ápolónő jutott 10 000 betegre, ami az uniós átlag 82-höz képest is kevés. De még inkább az, ha a jó egészségügyi rendszerekhez hasonlítjuk, amelyekben dupla ennyi nővér gondozza a betegeket, mint például Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Írországban és Finnországban. Az európai színvonalú egészségügyhöz azonnal fel kellene venni 40-60 000 ápolónőt. Ehhez persze azonnal meg kellene emelni a bérüket hasonló mértékben, mint az orvosokét: az osztrák bérszínvonal 55%-ára. Ez, mint tudjuk, eddig nem történt meg: ez az elmaradt béremelés, illetve az ebből következő szakemberhiány jelentős szerepet játszik majd a koronás betegek rendkívül magas halálozásában.

(Érdemes elolvasni a teljes cikket itt)

Kapcsolódó

Fontos! 5 percenként meghal valaki a koronavírus következtében - A Magyar Orvosi Kamara drámai hangú húsvéti felhívása