Annyira elszaporodott a családon belüli erőszak, hogy már magát a család intézményét veszélyezteti

Kínában felháborodást váltott ki egy fényes nappal elkövetett gyilkosság, amelyet videóra vettek és széles körben terjesztettek a közösségi médiában. A Shandong tartományban történt támadásban egy férfi többször is elkergetett egy nőt, akit később a rendőrség a feleségeként azonosított. A férfit letartóztatták és családon belüli erőszak miatt még folyik a nyomozás.

300 milliós megtekintés

Az eset a kínai Twitter-szerű Weibo oldal legnépszerűbb témájává vált, 300 millió megtekintéssel. Két hasonlóan nagy visszhangot kiváltó családon belüli erőszakkal és gyilkossággal kapcsolatos eset is felkeltették a közvélemény figyelmét. Sokakat sokkolt a támadás brutalitása és a fiatalok egyre gyakrabban hivatkoznak ezekre az esetekre, mint a házasság elleni intő példára.

Kínában a családon belüli erőszakot hagyományosan családi magánügynek tekintik

A nőjogi aktivisták két évtizedes támogatása után az ország 2016-ban végre törvényt hozott a családon belüli erőszak ellen. Ez a törvény a családon belüli erőszak fogalmát úgy határozza meg, hogy az magában foglalja a fizikai és a lelki erőszakot is, bár nem foglalkozik a szexuális visszaélésekkel, például a házasságon belüli nemi erőszakkal.

Felhatalmazza a bíróságokat, hogy védelmi határozatot adjanak ki az áldozatoknak, a rendőrséget pedig arra, hogy írásbeli figyelmeztetést adjon ki a bántalmazókkal szemben.

Szakértők szerint azonban a törvény végrehajtása továbbra is hiányos és gyakran hatástalan, részben az ország mélyen gyökerező patriarchális kultúrája és az igazságszolgáltatási rendszerben régóta fennálló akadályok miatt. A rendőrség sok helyen még mindig családi ügyként kezeli a családon belüli erőszakot, és a családtagok közötti erőszakot nem kezelik ugyanolyan prioritással, mint az idegenek közötti erőszakot.

Ha válni nem egyszerű, akkor ne is házasodjunk?

Néhány kínai fiatal számára a házasságtól való félelem abból is fakad, hogy a házasságból nehéz kilépni – különösen, ha a kapcsolat bántalmazóvá válik.

A kínai kormány 2021-ben 30 napos „türelmi időt” vezetett be a különválni szándékozó párok számára, amit heves bírálatok érték, mivel a boldogtalan vagy akár bántalmazó házasságok csapdába eshetnek.

Ethan Michelson, a bloomingtoni Indiana Egyetem szociológia- és jogászprofesszora 260 000 válóperes bírósági ítéletet vizsgált át 2008 és 2023 között. Megállapította, hogy

az elemzett ítéletek negyede olyan ügy volt, amelyet olyan nők indítottak, akik férjüket családon belüli erőszakkal vádolták, és a válókereseteik többségét elutasították. Abból a kevésből, amelyet jóváhagytak, szinte egyet sem adtak meg családon belüli erőszakra hivatkozva.

Michelson szerint a kínai bírák régóta hajlamosak elutasítani a válókereseteket, és szinte bevett gyakorlat, hogy

a bírák már az első beadvány benyújtásakor elutasítják a válókeresetet.

Politika a magánéletedben?

Michelson szerint a válókeresetek elutasításának részben gyakorlati okai vannak, de van egy ideológiai és politikai oldala is. Elmondása szerint

a bírókra eddig is ideológiai nyomás nehezedett, hogy békítsék ki a párokat és őrizzék meg a házasságokat, de ez a kínai vezető, Hszi Csin-ping alatt sokkal erősebbé vált.

A házasságkötések és születések számának csökkenése Kínában csak fokozta a nyomást, de a válási kérelmek elutasítása a családon belüli erőszak áldozatainak csak a kormány azon céljával ellentétes, hogy elősegítse a születések számát.

CNN