Csapataink harcban állnak, de ki az ellenség?

Orbán Viktor politikai kommunikációját gyakran jellemzik harcias, militarista kifejezések, egyik kedvenc szófordulata például az, hogy „csapataink harcban állnak”.

A magyar miniszterelnök tizenkét éve tulajdonképpen szüntelen küzdelmet folytat az ellen, amit ő és kommunikációs csapata leegyszerűsítően Brüsszelnek nevez

Váltakozó eredménnyel, mégis az a benyomás alakult ki szinte mindenkiben, hogy a magyar vezető előbb-utóbb mindig elérte célját, amelyet annak idején saját maga az illiberális demokrácia építésében jelölt meg.

Szabad Európa elemzéséből kiderül, hogy „a bizottság vasárnapi javaslata a Magyarország ellen indított eljárás folytatásáról az eddigi legnagyobb visszavonulás, amit a magyar kormány a tizenkét éve tartó háborúban végrehajtani kényszerül.”

Brüsszel szempontjából pedig az eddigi legnagyobb siker abban az évtizedes erőfeszítésben, amely a magyar jogállamiság helyreállítására irányul. Azt csak a jövő fogja eldönteni, hogy tényleges és fenntartható fordulatról vagy csak egy kérészéletű epizódról van szó.

Johannes Hahn költségvetési biztos sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy látványosan akkor változott meg a magyar kormány hozzáállása, amikor Brüsszel július végi szándéklevelében elétárta a jogsértés várható anyagi következményeit, a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi transzferek durván egyötödét.

Budapest egészen addig minden vádat cáfolt és visszautasított

Az évek óta tartó laza monetáris és költségvetési politika, az energiaválság, majd az ukrajnai háború nyomán tökéletes vihar kezdett kibontakozni a magyar gazdaság felett vágtató inflációval és az egyre gyengülő forinttal. Ennek egyik oka, hogy a pénzpiacok beárazták a geopolitikai kockázatokat, alaposan megnehezítve a kormány számára, hogy az adósság elszállása nélkül a piacról finanszírozza magát.

A stabilitás záloga egy pozitív üzenet, és ez nem más, mint a megegyezés az Európai Bizottsággal, ami megnyithatja az utat a várva várt pénzügyi források felé. A két folyamat – egyfelől az uniós jogállamisági mechanizmus, másfelől a drámaian romló gazdasági körülmények – egy ponton összeért, nem hagyva más választást Budapestnek, mint hogy elfogadja a felkínált alkut.

Bizonyára lesznek nem is kevesen, akik ezután is fanyalogni fognak, azt kifogásolva, hogy Orbán végül mégis „elfuthat majd a pénzzel”.

Az erre született három válasz a Szabad Európa oldalán olvasható!