Kerítésen innen
Demeter Szilárd: a munkavállalók kollektívája jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani
Hétfőtől –Deneter Szilárd születésnapjától– a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), továbbá az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum együttesen egy új kulturális mamut-intézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) alá tartozik, melynek elnöke Demeter Szilárd.
„…a hat intézményt mostantól egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli…”
Csak az intézmény-összevonásokkal lehet egy racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszert összerakni
– válaszolta Demeter Szilárd a hvg.hu-nak azután, hogy július 1-től hatályba lépett törvénymódosítás szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba olvasztott be több fővárosi kulturális intézményt. Az összeolvadás előtt, vasárnap csendes tüntetéssel emlékezett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) önállóságának megszűnéséről az intézmény 40-50 munkatársa, akik mécsesekkel rakták körbe az épületet, és egy PIM feliratot is formáltak, írja a 444.
A „gyászóló kemény mag…”
Demeter Szilárdot nem lepte meg az akció, mert a múzeumban „most gyászoló kemény mag akkor is gyászolt”, amikor néhány éve a PIM saját fejlesztési stratégiáját bejelentették.
„Aztán élvezték a vezetésem alatt a javuló működés, bővülő lehetőségek, tisztességes bérek stb. előnyeit”
– tette hozzá Demeter Szilárd, aki szerint csak egy munkatárs mondta azt, hogy nem kér magasabb fizetést mindaddig, amíg más intézményekben is nem rendeződnek a bérek. Őt ezért tudta tisztelni.
„A többi gyászmunkás ezt a gesztust nem vállalta fel. Számítottam valamiféle performanszra, az emberek olyan nagyon nem változnak. Volt öt évem kiismerni a kollégákat, nagyjából tudom, hogy ki mennyit ér. Téma részemről lezárva”
– válaszolta a portálnak. Demeter szerint egyelőre a stratégiai vázlat készült el és majd a kollégák bevonásával születik meg a szakmai cselekvési terv. Hiába a gigaintézmény, egyelőre többletforrást nem kapott Demeter az irányításhoz. Szerinte ez nem meglepő, mert csak késő őszre állítják össze a konkrét fejlesztési stratégiát, amire már kaphatnak plusz pénzt.
Mi a terv bér-ügyben?
A nagy centralizációra Demeter nem kapott többletforrást az államtól, amiben szerinte nincs is semmi meglepő, mert a kormányzattal abban állapodtak meg, hogy majd csak késő őszre állítják össze a konkrét fejlesztési stratégiát:
“Ha az így összerakott anyag meggyőző erővel fog bírni, akkor a kormány dönteni fog a lehetséges többletforrásokról. Ha erre nem leszünk képesek, akkor nem is érdemlünk többletforrást. Az adófizetők pénze nem alanyi jogon jár, és egyetlen kulturális intézmény sem lehet sem öncélú, sem önlegitim”
A jelenlegi bértömeg-gazdálkodás azt engedné meg, hogy kevesebbek kapjanak több bért. Ezért az állománygyűlésen azt mondta:
„én ezt is hajlandó vagyok bevállalni egy feltétellel: a munkavállalók kollektívája jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani”.
Hozzátette:
„nem gyávaságból, de jelenleg még nem rendelkezem elegendő információval ahhoz, hogy a több mint 1600 főállású munkavállaló kapcsán személyi döntéseket tudjak hozni, ők viszont ismerik egymást, meg tudják ítélni, hogy az intézményekben folyó munkához kinek mekkora a hozzáadott értéke.”
Szerző
