Sorting by

×

“…ami ebbe belecsúszik, az önmagától ki nem jön belőle…” – Gigantikus állatcsapda, mint a Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Főosztálya mintaprojektje

Megszületik egy döntés, egy kiviteli terv egy fehér asztal mellett, ami több ponton is nevezzük úgy, hogy ”sántít„. Biztos volt helyszíni bejárás is, de gondolom a vadászatra jogosult véleményét már nem kérték ki. Minek azt, hiszen Ő is tőlem függ. Új modern csatorna készül, hogy a víz ne okozzon talajeróziót, ügyesen kibéleljük a csatornát műanyag un HDPE fóliával. Egy gigantikus állatcsapda története….

Ez az eszement öntözőcsatorna egy mintaprojekt a Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Főosztályától

(és minden bizonnyal az EU pénzéből, csak a központ honlapján nincs nyoma, kik és mennyit kaptak erre a célra). A csúszós műanyaggal kibélelt, legtöbbször vizet alig tartalmazó hosszú csatorna egy gigantikus csapda: ha az őz, nyúl, róka belecsúszik soha nem fog tudni elmenekülni

írta Hadházy Ákos, majd úgy folytatta, hogy

“Nagyon sok fotót kaptam a helyszínről, olyan állatokról, amelyek nem voltak ilyen szerencsések és az egyre reménytelenebb menekülési kísérlettől kimerülve egyszerűen belefulladtak a csordogáló vízbe. A film készítője szerint az öntözőcsatorna/csapda Sarud határában, Natura 2000 területen fekszik, és szerinte sem környezetvédelmi hatástanulmány nem készült, sem vízügyi engedélyt nem kapott az építkezés.

Persze a környezetvédelmi hatóság volt az, amit a Fidesz a legelsők között vert szét így egészen életszerű, hogy ezt a barbár, hatalmas csapdát senki nem engedélyezte.

Végül a videó mellet hagy másoljam egy vadász beszámolóját:

„Őzgida mentés őzbak vadászat közben

Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy tudom indulatok nélkül megírni ezt a kommentet.

  • Van egy földhasználó,, aki fejleszti az agrotechnikáját és eldönti, hogy a termésátlag növelését öntözéssel oldja meg.
  • Mivel közel van egy folyó, ahonnan át lehet emelni a vizet egy csatornába, ami majd táplálja a LINEAR önjáró öntözőt. Evvel nem is lenne semmilyen probléma, hiszen a változó időjárás miatt szükséges lehet az öntözés az agrokultúrában.
  • Megszületik egy döntés, egy kiviteli terv egy fehér asztal mellett, ami több ponton is nevezzük úgy, hogy ”sántít„.
  • Biztos volt helyszíni bejárás is, de gondolom a vadászatra jogosult véleményét már nem kérték ki. Minek azt hiszen Ő is tőlem függ.
  • Új modern csatorna készül, hogy a víz ne okozzon talajeróziót, ügyesen kibéleljük a csatornát műanyag un HDPE fóliával.

Egyet felejtünk el, hogy a területen nem csak madár él, hanem Őz, Mezei nyúl, Róka is

Miért is sorol ezt, mert amióta elkészült és üzemben áll a csatorna több mint 20 őz bak tarvad vegyesen, közel 50 db nyúl és jó pár róka pusztult el nyomorultul kínok között. Mert ami ebbe belecsúszik az önmagától ki nem jön belőle. Kérdezem én,

  • ilyenkor hol vannak a Zöld tömegek,
  • hol van a természetvédelem, vagy ha működnek is, a hivatali bürokrácia miatt hónapokig elhúzódó egyeztetések miatt a vadállomány szenved, értelmetlenül pusztul. Megfogalmazódik egy másik kérdés is bennem. Hogy
  • ilyenkor hol marad el a kártérítés a vadgazdálkodó felé? Hiszen vadászatra jogosultakról bevasalnak mindig mindent, vagy így vagy úgy, de fizetni fogsz. És a vadban okozott kár az smafu?

Visszatérve a történethez,

Őzbakra vadásztunk, amikor az utunk itt vitt el a csatorna mellett (amióta van ez a szörnyű vesztő hely, azóta naponta legalább egyszer elmennek a kollégák mellette). Éppen az áldásos tevékenységéről beszélgettünk, amikor észrevettük, hogy egy őzgida van benne a csatornában. Látszott rajta, hogy ki van már merülve teljesen, de nem sokat gondolkodtunk rajta, hogy ki kell vennünk valahogy.

Igen ám, de ő egy vad, aki alapból tart az embertől, de megpróbáljuk. Félre tettük a vadászszenvedélyt és mint vadmentő szerepbe meg gumicsizmába bújva megkezdtük a mentő akciót. Én lementem a hevenyészett létrán a csatornába (ami arra szolgálna ,hogy a csapdába került vad kimásszon rajta) és megpróbálom a vége felé terelgetni őt, míg a hivatásos kolléga pedig a csatorna parton követ lassan bennünket és ha kell majd segít kijönni a gidával.

Egy pár száz métert mentem benne, de mintha jégén járnék, még az ember sem tud biztosan megállni a nyálkás alján,bár most szerencsére kevés víz volt benne, Szépen lassan haladtam előre míg a kis gida próbált „menekülni” de mindig szétcsúszott a lába és folyamatosan sírt hívta az anyját. Akár hiszik akár nem közben imádkoztam, hogy ez a kis élet megértse nem bántani akarom ,hanem segíteni neki. Beszéltem hozzá ne félj nem bántunk stb. De nagyon el volt már „csigázva” így mikor utolértem viszonylag könnyen megtudtam fogni. Gyorsan összefogtam először a hátsó majd első lábait és felvettem a nyakamba és elindultam vele a létra felé.

Először még sírt de talán a hangom miatt, vagy rájött ,hogy most őt nem akarjuk bántani vagy a kimerültség ,de ráhajtotta a kis fejét a vállamra hagyta, hogy vigyem a szabad élet felé. Így értünk a létrához ahol már vár a barátom.

Segített ki jönni és letettük fűre háttal a csatornának ,egy kicsit még fogtam pihegett, aztán elengedtem és beváltót a garádba, aztán át a kukoricába. Utána abba is hagytuk a vadászatot ,még sokáig beszélgettünk róla ,hogy mi lehet vele. Bízzunk benne, hogy túlélte a megpróbáltatásokat.”

Kapcsolódó

 

"...ami ebbe belecsúszik, az önmagától ki nem jön belőle..." - Gigantikus állatcsapda, mint a Nemzeti Földügyi Központ Öntözésfejlesztési Főosztálya mintaprojektje

átver

2 hozzászólás

  • 2021.10.29 - 10:22
    Közvetlen hivatkozás

    Azt az esztelen barmot fektetném bele ebbe az árokba, amelyik ezt kitalálta. De az most biztos örül,hogy sok pénzt szerzett vele. Itt a “fejlődés” semmi másról nem szól , csupán a lopásról, az Uniós pénzek lerablásáról. Nem hiszem el, hogy ennek a projektnek a tervét szakember látta, és jóváhagyta. Ha igen, merje leírni a nevét.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.