„Orbán közelsége Erdoğanhoz a halál csókjának bizonyulhat” – ezzel a címmel közölte a lap Sergey Lagodinsky zöld EP-képviselő véleménycikkét.


A képviselő, aki a jogi bizottság helyettes elnöke,

továbbá a külügyi bizottság és a polgári szabadságjogokkal, igazságszolgáltatással és belügyekkel foglalkozó bizottság tagja, arra figyelmeztetett:

ha Ursula von der Lyen nem rántja meg idejében a gyeplőt a magyar biztos-jelölt ügyében, akkor ezt az Európai Parlament fogja megtenni.

Lagodinsky szerint a parlament három biztos-jelölt elutasításával már keresztülhúzta Ursula von der Leyen tervezett időrendjét, de ez nem dráma, hanem a brüsszeli parlamenti demokrácia fejlődésének jele. Most azonban von der Leyennek okosnak kell lennie abban, hogy melyik tárcát bízza a magyar jelöltre, jó vége lesz-e, ha a magyar jelölt töltheti be a szomszédsági és bővítési biztos tisztségét.

Jó vége lesz?

Ebben a pozícióban ugyanis Orbán Viktor jelöltje lenne az illetékes például az török EU-tagság kérdéseiben, noha éppen ez a magyar kormány előbb megakadályozta, hogy az EU közös nyilatkozatot adjon ki Törökország Szíria elleni támadásáról, aztán pedig a végtelenségig legyengítette azt. Orbán pedig ankarai látogatásán a török csatlakozását támogatását ígérte.

Orbán fellépése két okból problémás

Először is Orbán olyan kérdésben tett ígéretet, amely egy elvben független biztosra, mi több, a bizottságra tartozik, és ez ékesszólóan mutatja, hogyan képzeli el Orbán a saját befolyását a majdani biztosra.

Másrészt az a tény, hogy Orbán csatlakozásra tett ígéretet, amikor a török kormány éppen egy nemzetközi jogot sértő támadást hajt végre, rávilágít arra, hogy milyen jelentős kockázatokkal jár, ha egy magyar biztosra bízzák a bővítési politikát. Ennek a biztosnak kellene azon is őrködni, hogy a tagjelölt államok teljesítik-e a koppenhágai kritériumokat, egyebek mellett a jogállamiság kéréseiben. Márpedig a kívánatosnál sokkal gyengébb követelményeket érhetne el egy olyan kormány, amely minden erejével azon van, hogy a saját országában korlátozza a jogállamiságot, a sajtószabadságot és a civil társadalom mozgásterét.

Netán Orbán imádott „keresztény”, vagy éppen „illiberális” demokráciája lenne a modell a tagjelölt államoknak?

Hogyan tudnánk biztosítani, hogy Orbán jelöltje nem ehhez, hanem például az Európai Emberi Jogik Bíróság döntéseihez orientálódna, amelyet Orbán szintén szeretne visszaszorítani? Mindemellett ismert a magyar kormányfő szoros kötődése a Kreml „erős emberéhez”.

Egy magyar bővítési biztos esetén Budapesten számos olyan döntés születne, amely elsősorban Moszkvának használ

– írta Lagodinsky, megemlítette Paks II. építését, a két fegyverkereskedő kiadását Moszkvának (és ottani szabadlábra helyezésüket”), valamint azt, hogy Budapest bírálja a legélesebben a Moszkva elleni szankciókat.

„Az Európai Parlament tehát a magyar jelöltről való szavazásnál nem kizárólag az illető személyes felkészültségét és integritását vizsgálja majd, hanem azt is, hogy az őt delegáló kormány hogyan értelmezi a jelöltnek szánt portfóliót. Erdoğan a múlt héten köszönetet mondott Orbánnak a szíriai konfliktussal kapcsolatban nyújtott támogatásáért. Ez halálos csóknak bizonyulhat, legalábbis, ha Ursula von der Leyen nem rántja meg idejében a gyeplőt. Ez esetben ugyanis újra az Európai Parlament fogja ezt megtenni”

– írta a képviselő.

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét