Drámai helyzetben a főváros – Tarlós nem szégyell „dögkeselyűzni” Budapest felett

Ahogy az megjósolható volt, a kormánynak sikerült kivéreztetnie a fővárost. Ebben a drámai helyzetben váratlanul ismét feltűnt Tarlós István, az egykori polgármester, aki csatlakozva a kárörvendőkhöz, rezzenéstelen arccal nyomná a víz alá egykori városát.

A legfrissebb számok üzenete

A fővárosnak már most folyószámlahitelhez kellett folyamodni a fizetőképesség megőrzéséhez?

Éppen most jutottunk el oda, hogy hozzá kell nyúlni a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez. A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. Onnantól viszont újra csak apasztjuk a pénzt. Év végére a végszámla bizonyos áldozatok árán kihozható nullára. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt. Mondja  a Népszavának adott interjújában Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Előfordulhat, hogy a város nem tudja kifizetni a béreket?

Bérekkel, munkahelyekkel nem lehet szórakozni. Olyan nem lesz, hogy a munkavállalóink nem kapják meg a bérüket. Ha technikai értelemben csődhelyzet állna elő, akkor sokkal inkább a kormánynak fizetendő pénzeket kellene visszatartani, ha már ők is ezt teszik.

A volt polgármester véleménye

Tarlós István ex-főpolgármester szerint a főváros az iparűzési adó megfelezését leszámítva nem kap kevesebbet, mint az ő idejében, a városvezetés panaszkodása csupán választási kampány-fogás.

Nézzük a számokat! Tarlós idején 10 milliárdot kellett szolidaritási hozzájárulás címén befizetnie a fővárosnak, az idén 35 milliárdot. A 12 milliárdos közlekedési normatíva első része augusztusra mindig megérkezett a fővárosi számlára, most még a támogatási szerződést se írtuk alá, az iparűzési adó megfelezése 17 milliárdos elvonást jelentett. Az, hogy ez önmagában nem állította fejre az önkormányzatot annak köszönhető, hogy a magasabb inflációs környezet és az iparűzési adóbevételünk jelentős részét kitevő nagyvállalati kör gazdasági teljesítménye a vártnál kisebbet csökkent. Ezáltal hozni tudjuk a költségvetésben tervezett 139 milliárdos ipa bevételi összeget. De nézzük a főösszegeket: 2019-ben, az utolsó Tarlós-évben 236 milliárdos bevételhez 216 milliárdos kiadási oldal társult, míg 2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni. A kiadás növekedésének oka a szolidaritási adó 25 milliárdos növekedéséből, a közösségi közlekedésre költött plusz 28 milliárdból, valamint a 2020-as béremelésből, az intézmények infláció miatti magasabb működési költségéből, illetve a járvány miatt elmaradó bevételek kompenzációjából adódik össze. Csupán az élelmiszerek drágulása 300 milliót vett ki a kasszából, hiszen az idősotthonokban nem csökkenthetők az adagok. Az előző főpolgármester által mondottak tehát adatokkal nem támaszthatóak alá.

A volt városvezető azt se érti, hogy hová tűnt az a 200 milliárd, amit a kasszában hagytak.

Úgy mondják ezt, mintha lett volna más opció. Talán felmerült, hogy hazaviszik? Sokszor elmondtuk már, de úgy látszik nem elégszer: az itt hagyott összeg java része kötött célú támogatás volt, amelyet egy-egy beruházás, például a Blaha Lujza tér átépítésére vagy az uniós programokra kapott az önkormányzat. Az a pénz másra nem költhető el, így nem vásárolhatunk belőle benzint a BKK buszokba. A költségvetésben szereplő 83 milliárdos hiányt eleve a meglévő szabad felhasználású pénzekből akartuk fedezni. Eredetileg ebből 68 milliárdot a működési hiány kiegyenlítésére, a többit a projektekhez szükséges saját forrás előteremtésére költöttünk volna. Csakhogy a fentebb említett elvonások és emelkedő költségek miatt a tervezetthez képest többet visz el a működés. Így néhány feladatot át kellett tolnunk a jövő évre, ami egy kicsit hazardírozás, hiszen sokkal jobb helyzetben jövőre sem leszünk, bár az iparűzési adót remélhetőleg teljes egészében megkapjuk majd, de így is egy hólabdát kezdünk el görgetni magunk előtt.

Egy kis jövőkutatás

Mire számíthat jövőre a főváros?

Meggyőződésem, hogy a kormánynak újra kellene gondolnia az önkormányzati alrendszer finanszírozását. Őszintén szólva nem hiszek abban, hogy ez a kormány hirtelen felébred és azt mondja: rendben, teremtsük meg a társadalmi újraelosztás új mechanizmusait. Budapestnek egyértelműen az az érdeke, hogy új kormánya legyen az országnak. Másrészt azt is gondolom, hogy véget kell vetni ennek a sok éve tartó, az előző városvezetés ideje alatt is működtetett húzd meg ereszd meg játszmának kormánytól, főpolgármestertől, pártállástól függetlenül. A működéshez szükséges források stabilizálása az összes önkormányzat esetében szükségszerű. Az uniós ciklus végén az is ki fog derülni, hogy az elnyert támogatás nem elegendő az elindított beruházásokra, ha a kormány nem segít, akkor félkész torzók tucatjai lepik majd el az országot, települések tucatjai fognak véglegesen eladósodni és teljesen felélni a vagyonukat pártállástól függetlenül. Fejeződik be az interjú.

(Olvassa el a teljes cikket a Népszaván!)

Kapcsolódó

A főváros továbbra sem támogatja a Fudan megépítését

Ejnye városháza, miért kell vissza-"tarlósiasodni"?

Újabb kormányzati arcátlanság - Tarlósnak még igen, Karácsonynak már coki, a budapestiek meg csak néznek