Egy félreértés története: Kedves Kétfarkú Kutya Párt! Fejezzétek be a kommunistázást! – hétköznapi dolgozó srác levele

Nem találkoztunk még személyesen, ezért először is szeretnék bemutatkozni nektek. Cseh Miklós vagyok, 27 éves újpesti lakos, amolyan hétköznapi dolgozó srác. Egy a sok közül, akik nap, mint nap munkába mennek és onnét fáradtan térnek haza.

Tetszett a gondolat, hogy a Bayer Zsolt-féle fideszes birkamenet ellenpólusaként a Kétfarkú Kutyapárt is meghirdette a saját menetét.

A gyűlölettől átitatott magyar politikában a humor enyhe vigaszt nyújt azoknak, akik legszívesebben sírnának az országot módszeresen kifosztó oligarcha-kormány ámokfutása matt. Bár eddig nem voltam a Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsa, a mai nappal bebizonyosodott, hogy soha nem is leszek. Pedig imádom a kutyákat, nekem is van egy, Bercinek hívják. Szelíd és okos jószág, nem ugat hazugságokat, ellentétben sok más politikusokkal.

Azzal húztátok ki nálam a gyufát, hogy a március 15-i rendezvényeteken „A Párttal a néppel egy az utunk” c. kommunista indulót játszottátok az utcán. Nyilván így akarjátok a Fideszt és a kommunistákat összemosni. Nem éltem a Kádár-rendszerben, mégis vérig sértettetek azzal, hogy a kormány parodizálásnak céljából szocializmus emlékét mocskoljátok. Kérdem én, mire föl vontok párhuzamost Orbán és Kádár között?

A Kádár-rendszerben nem fagytak halálra az utcán a hajléktalanok,

merthogy nem voltak olyanok. Mindenki dolgozhatott, a munkájáért pedig tisztességes fizetést járt, amiből meg lehetett élni, sőt, családot lehetett alapítani. A kapitalizmus mindezt felszámolta. Kaptunk helyette munkanélküliséget, fizetésnek csúfolt minimálbért, közmunkaprogramot, feketén való foglalkoztatást és miegymást. Csak normális fizetéseket nem. Hogy van merszetek azt állítani, hogy a Kádár-rendszer létbizonytalansága és az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszerének szolidaritás-hiányos, antihumanista mentalitása ugyan az?! Nézzük csak tovább!

Kádár-rendszerben nem volt probléma lakáshoz jutni.

Most, ebben a látszatdemokráciában olyan magasak a lakás és albérletárak, hogy alig lehet őket megfizetni! Ez lenne a nagy párhuzam Kádár és Orbán között? Ott van például a korrupció kérdése! A szocializmusban a közpénzeket nem ellopták, hanem a lakosság életkörülményeinek és kulturális színvonalának emelésére fordították. Épült iskola, kórház, lakótelep, mozi, kultúrház, gyár és sok minden más. Tessék lemenni vidékre, még ma is állnak az épületek. Vagy a romjaik.

Az Orbán-kormány alatt állampolitikává vált a közpénzek lenyúlása, az irracionális összegeket felemésztő pályáztatás! Néhány fideszes oligarcha a  legkisebb szégyenérzet nélkül harácsolt össze magának olyan irdatlan mennyiségű vagyont, hogy sem nekik, sem dédunokáinak nem lesz gondjuk az életben!  Közben pedig 3 millió ember nyomorban él és százezrek készülnek elhagyni az országot a reménytelenség, kilátástalanság miatt.

Mindezek fényében azt akarjátok nekem bemagyarázni, hogy a Kádár-rendszer lényegében ugyan olyan, mint az Orbán-kormány? Hol voltak a szocializmusban ekkora társadalmi és szociális különbségek? Sehol! És akkor még nem beszéltünk arról, hogy nem a szocializmusban, hanem a kapitalizmusban vált általános jelenséggé az orvos és ápolóhiány, Orbánék törölték el a korkedvezményt a rendőrök, tűzoltók esetében és ők fogadtak el munkavállaló-ellenes Munka Törvénykönyvet, nem a kommunisták!

Kedves Kutya Párt!

A Fidesz és a kommunisták között zongorázni lehet a különbséget.  Azzal, hogy egyenlőségjelet tesztek az őrült Orbán és Kádár közé, ugyan olyan alacsony szintre süllyedtek, mint azok a kormánypárti bérfirkászok, akik ma élen járnak a történelem meghamisításában. Hagyjátok abba a kommunisták és a Fidesz összemosását! Hagyjátok abba a hazudozást! Sért engem és sérti a nagyszüleimet is, akik egy életen át tették becsülettel a dolgukat, azokban az „átkos kommunista” időkben.

Ha annyira meg akarjátok találni Orbán XX. századi megfelelőjét, vegyétek elő Horthy Miklóst! Hiszen a mai Magyarország nem a 60-as, 70-es évek békés építő légkörére hasonlít, hanem a horthysta 30-as évekre, ahol tombolt a nacionalizmus és az antiszemitizmus (ma migránsozás), ahol óriási méreteket öltött a munkásnyomor, ahol mindennapos volt a kilakoltatás és ahol épp úgy működött az uram-bátyám világ, mint most a haveri kapitalizmus.

Elég volt a kommunistázásból!

Üdvözöl titeket Cseh Miklós, 27 éves magyar állampolgár, munkás

Gajdics úgy maradt – kommunistázik rendületlenül

A Békemenet találkozása a Rákosi-dalokkal

Hitte volna? Az első Békemenetet még Kádárék szervezték