Banánköztársaság
Ki vegye ki a Shakespeare-kötetekből a törvénybe ütköző oldalakat? Az egyszeri könyves kérdései a hétfőn elfogadott korlátozó törvény kapcsán
A hétfőn elfogadott jogszabály szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész közösségi oldalán tett fel kérdéseket a törvény kapcsán.
A hétfőn elfogadott jogszabály szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész közösségi oldalán tett fel kérdéseket a törvény kapcsán.
„A könyvszakmában dolgozó, jogkövető állampolgárként a következő jámbor kérdések merülnek fel bennem:
1. A homoszexualitás népszerűsítésének számít-e a szerző (pl. a középiskolai szöveggyűjteményekben is szereplő Szapphó, Rimbaud, Verlaine, Thomas Mann, Oscar Wilde, Whitman, Proust, Lorca, stb.) köztudomású szexuális orientációja? Ha igen, hogyan kell eljárni műveikkel a könyvesboltokban?
2. Megvásárolhatják-e kiskorúak a Halál Velencében vagy az Eltűnt idő nyomában példányait, ha a könyvben szereplő írói életrajzokat a könyvesboltban előzőleg kivágják vagy a törvényben ütköző életrajzi adatokat felülragasztják egy másik, megszépített életrajzzal?
3. A törvény értelmében ezután nem lehet fiatalkorúak kezébe adni Shakespeare férfiakhoz írt szonettjeit. Sajnos ezek már együtt jelentek meg a szerző többi versével. A könyvesbolti dolgozók feladata lesz az inkriminált művek kivágása a kötetekből vagy erre központi intézkedés történik majd?
4. A nemváltás sajnálatos módon rengeteg helyen feltűnik a görög, római, indiai és egyéb korszerűtlen mitológiákban és a hatásukra megszületett irodalmi művekben. Az világos, hogy Ovidius Átváltozásait ezután nem lehet fiatalkorúaknak árusítani, de mi legyen a helyzet az Ovidiust sűrűn idéző Dante vagy Janus Pannonius műveivel?
5. Az antikvitás szabados szerelemeszménye eléggé el nem ítélhető módon megfertőzte Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György és mások költészetét. Verseik tele vannak homoerotikus utalásokkal. Egyelőre nem tisztázott, hogy egy erre kijelölt hivatal fog-e delegálni az ifjúság számára megfelelő kiadáshoz szerkesztőket vagy csak utólagos engedélyezésre kell benyújtani a kötetterveket?
6. Külön nehézséget okoz “a szexualitás öncélú ábrázolásának” értelmezése. Hunor és Magor a krónikák és Arany János szerint elrabolták Belár és Dúl fejedelmek kiskorú lányait, majd gyermekeket nemzettek nekik. A magyar nép megalapítása ebben az esetben öncélúnak tekinthető-e, vagy gyermekszületés esetén a kiskorú sérelmére elkövetett kényszerítés ábrázolása megengedhető?
Biztosítani fog-e a tekintetes főhivatal a hasonló problémák feloldásához jogértelmező szakembereket?
(Abszurdnak tűnik, de a törvényből valóban ezek a kérdések is következnek.)”
Szerző
Gabó
2021.06.18 06:28 at 06:28
Abszurd az egész, és röhejes, és szomorú, hogy egy valóban súlyos, létező problémát összemosnak a sima mássággal. Ugyanakkor – nézem az or..ón -, az a fideszközeli hírportál tele van női cicikkel, popsikkal, ebből él, degradálja a nőket, olykor a férfiakat is, talán ezzel sem ártana foglalkozni. Tudtommal a reklámokban betiltották a női testeket, egy hírportál miért lehet tele nők kebelméretével, villantásaival, szexuális tárgyként kezelt EMBEREKkel?
No, mindegy, remélhetőleg már csak egy év, vagy háromnegyed, és vége lesz ennek az egész agyrémnek. Jakabot pedig nem kell bántani, igaza van, maga a törvény nagyjából oké, a többit pedig majd kiveszik belőle. Ez az egész csak az orbánisták szokásos aljassága, politikai megosztó játszmája volt.