Éhezünk, közben milliárdokat dobnak ki tűzijátékra! – A debreceni Morzsapartin hallottuk…..

Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület július utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta Debrecenben mindazokat, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán – számolt be portálunknak Lipcsei Andrea, az egyesület vezetője.

A Morzsaparti kezdete előtt egy órával már legalább negyvenen várták, hogy sorra kerüljenek

A forróság ellenére egyre nőtt a számuk, a Morzsaparti végére, becslésünk szerint közel 150 főt tudtunk megvendégelni. Voltak, akik otthon maradt beteg hozzátartozójuknak is vittek ebédet. A végén még repetát is tudtunk adni, így a családosok is legalább 2-3 napi élelemmel tudtak hazamenni. A menü:

• rizses lecsó kolbásszal, virslivel, extra rizses lecsó,
• többféle péksütemény,
• alma,
• fagyi,
• édesség
• és Túró Rudi volt.

A közel 40 fokra tekintettel vittünk a vendégeinknek hideg ásványvizet is.

A szegénység jelen van Debrecenben is

Számukra ilyenkor hétvégén a civilek étel osztásai segítenek abban, hogy ne éhezzenek. A járvány majd a csillagos egekig érő infláció hatására még több család egzisztenciája került veszélybe, a drágulások miatt sok kisnyugdíjasnak, alacsony jövedelmű családnak van veszélyben a megélhetése. Sokan kenyéren és vízen élnek, mint ahogy arról Móricz Zsigmond írt, a harmincas évek Magyarországát bemutató egyik publicisztikájában. Ismét élet-közelből tapasztalhattuk, hogy miközben kevesek dúskálnak a földi javakban, magyar emberek milliói tengődnek, a lét-nemlét határán. A szolidaritás sajnos kiveszőben van hazánkban. Egy szűk kör számára minden elérhető,

sokak Magyarországa azonban szegény, mint a templom egere. A társadalom peremére szorult magyar emberek élete mindennapos harc a fennmaradásért, a létért.

Többségük kisnyugdíjas, közmunkán él, vagy éppen fedél nélküli

Nincsenek könnyű élethelyzetben a többgyermekes szegény családok sem. Ahogyan az utóbbi években mindig, most is a kisnyugdíjasok voltak többségben.

Nagyon sok új arcot láttunk, nyugdíjas házaspárok is jöttek kézen fogva az ételosztásra. Kettejük nyugdíjából nem futja tisztes megélhetésre.

Egykor az a mondás járta, hogy a csirke farhát a nyugdíjasok étele. Ma bizony már sok kisnyugdíjas számára a rögzített áru farhát is elérhetetlen luxus, kicsinyke járandóságából erre már nem futja. Az infláció talán leginkább a kevés pénzből „élő” nyugdíjasokat sújtja.

Sokan elmondták, úgy tapasztalják, hogy a boltban az általuk rendszeresen vásárolt áruk többsége 30-40 százalékkal kerülnek többe.

Egyik hétről, a másikra emelkednek az árak, kevéske pénzükből, egyre kevesebbre futja. Sokan kitértek arra,

ilyenkor hó végén már apró sem igen található a ládafiában, a bankszámlájukon pedig hiába keresik a milliókat, ami a KSH szerint ott „kellene”, hogy legyen.

Mit tehetnek: vagy a gyógyszereiket váltják ki, vagy esznek. Más lehetőségük nincs

Csak az evésen tudnak spórolni, új ruha, cipő vásárlása már régóta elérhetetlen álom a számukra. De elmondták, már félve várják a szeptembert, amikor majd az új rezsiszámlák megérkeznek. Egy 70 év feletti hölgy könnyes szemmel mondta:

„Egyedül élek, 89 ezer forint nyugdíjból. Eddig még úgy, ahogy, de fizettem a rezsit. Most rettegek attól, hogy hiába takarékoskodok, télen több lesz a számlán, mint a nyugdíjam. Mi lesz velem, ki tesznek az utcára öregségemre? ” „Nem vesz bennünket a kormány emberszámba, ebben az országban kérem bűn megöregedni. Nyugatra mutogatnak, pedig ott egy nyugdíjasnak nem kell attól tartania, hogy éhen hal.”

–tette hozzá egy másik hölgy.

Míg az ételre vártak, egymás szavába vágva sorolták a sérelmeiket

A sok közül, csak egyet említek:

„Milliárdokat dobnak ki tűzijátékra, míg mi éhezünk. Nagyon nincs ez rendjén. Mit ünnepel az ország? Talán csak nem azt, hogy soha nem látott szegénységben, nyomorban élünk? A tűzijáték fényei nem takarják ám el a valóságot. És enni másnap is kellene!!”

-mindezt egy párjával érkező férfi mondta, ízes magyarsággal kiegészítve, de azok a szavak, már nem nyomdaképesek. Talán egyszer megérjük, hogy lesz majd olyan állami vezető, aki tényleg sámlit fog és kiül a szegényekhez, és meghallgatja legalább őket. Szomorú, hogy a társadalom peremén élők zöme számára már a remény is elveszett, esélyük sincs arra, hogy életük kicsit jobb legyen.

A Várból nem látszik a nyomor, a kilátástalanság, kék plakátoktól még egyetlen „csóró” sem lakott jól

Tisztelettel köszönjük mindazoknak a támogatását, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Morzsaparti vendégei 2-3 napra elegendő élelemmel mehettek haza.

Az egyesület asszonyai főzték a finom főételt, hála az Ilyés Marci Rászorultakat Segítő Alapítványnak; köszönjük a Diti Pékségnek és a Lipóti Pékségnek a rendszeres segítségét. Hálásak vagyunk Icukának a lecsóért; köszönjük a fagyit Boldizsárnak, az édességet Csabának, a Túró Rudit pedig Katikának. Köszönjük a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületének a főzési lehetőséget.

Debrecenben is sok a szegény, nincstelen honfitársunk, akiknek segítő kézre, támaszra van szüksége. Kérjük Önöket álljanak mellénk, fogjunk össze azokért az embertársainkért, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. Tisztában vagyunk azzal, nem tudjuk megváltani a világot, de még a debreceni szegénységet sem tudjuk megszüntetni. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ha mind többen állnak mellénk, a sok kis cseppből talán még „tenger” is lehet.

Még nehezebb idők jönnek, szükség van és lesz a jó emberek segítségére

Egyesületünk folyamatosan segíti a szegényeket. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, csak adományokból működünk, állami, önkormányzati támogatást nem kapunk. Minden támogatást hálásan fogadunk.

Régóta keresünk legalább egy olyan debreceni éttermet amely vállalná, hogy – akár általunk vitt alapanyagból – havonta egyszer ebédet főzne nekünk 200 főre.

Korlátlan mennyiségben lenne szükség tartós élelmiszerre, gyümölcsre, burgonyára. Az egyesületünk patronáltjai számára a gyümölcs árak -is- megfizethetetlenek, szervezetük vitaminhoz nemigen jut.

Az augusztusi Morzsapartin tanszereket is osztunk az iskoláskorú gyermekeknek.

Várunk tanszer felajánlásokat, számítógépeket, laptopokat, iskolatáskákat, tolltartókat, tornazsákokat, mindent, ami a tanévkezdéshez hasznos lehet.

Partnernek keresünk

• üzleteket,
• kereskedelmi láncokat,
• tehetős embereket,
• pékségeket,
• élelmiszer boltokat, és még sorolhatnám.

Pénzbeli adományokra is számítunk. Az egyesület számlaszáma:

A következő Morzsaparti 2022. augusztus 27.-én /szombaton/ lesz, a Bocskai téren.

Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a segíts felebarátodon örök emberi értéke, -egyben az emberség fokmérője- napjainkban különösen fontos. Hisszük, amit Teréz anya mondott:

„Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

A jóság és az emberség nem kerül pénzbe.

(A fotókat a szervezők készítették és egyeztették a megjelenést a képen szereplőkkel)

Friss híreink!

• Csere a Fidesz-sakktábla gyalogjainál: Leitner Attila üti Gábor Lászlót – Hogy kik ők, és mivégre a lépés, majd kiderül…
• Akik az út szélén maradtak – Ételosztás „kéretlenül” Debrecenben
• Csak beszél, vagy mond is valamit?
• Kórház a XXI. század Magyarországán: hatósági felszólítás kell ahhoz, hogy eltüntessék a dzsuvát a padlóról
• Beton Szandi újra támad – 3.14-ba a hajléktalanokkal