Éljen Kompország, Adyt egye meg a fene – Szombati Lendvaiság

Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját. Közel egy évig minden héten jelentkezett portálunkon “Heti tapló” című rovatával, amiben az előző 7 nap furcsaságait figurázta ki a csak rá jellemző módon. Most szombati gondolatait olvashatják.

Mégis igaza van ennek a Kövérnek….

A Kurultájon tartott beszédében ismét apokaliptikus képet festett a Nyugatról, amelynek

„szellemi bérgyilkosai” megfosztanak „hitünktől és hagyományainktól”.

Jó, tudom, ez első olvasásra hülyeségnek tűnik, és az sem javít a helyzeten, hogy utóbb kiderül, a szellemi bérgyilkosok egyébiránt még „transzhumanisták” is, bármi légyen az. Mindenesetre „vértelen háborút” folytatnak, hogy kiirtsák az emlékezetünket.

Az nem derült ki, ez miért volna jó nekik, de így is elég vérfagyasztóan hangzik

Még az a szerencse, hogy szemben a sátánlelkű nyugatiakkal, keleti jóbarátunk: Putyin nem folytat vértelen háborút, az derogálna neki. Csak véreset. Az mégis más. De mondom: mégis igaza lehet Kövérnek. Ez a rusnya Nyugat legalábbis az ő emlékezetét már sikeresen kiirtotta. Még jó, hogy csak vértelenül. Vele kezdték, hiszen ő a házelnök. (Mégsem kezdhetik Jakabbal vagy Tordai Bencével.) Így aztán a hagyományainkat is elfelejtette, pont, ahogy a szellemi bérgyilkosok szeretik, fene a gusztusukat.

Már amennyiben Ady öröksége a hagyományaink közé tartozik

Ez persze nem egyértelmű, amióta lovagkereszttel tüntették ki és a Nemzeti Alaptantervvel való bütyköléssel bízták meg Takaró Mihály irodalomtörténészt, aki szerint a Nyugat -Ady és társai folyóirata- nem más, mint jelentéktelen zsidó lapocska. De Takaró ide vagy oda, Kövér mégiscsak olvasta Adyt. Híres metaforájára, a „Kompországra” még halványan emlékszik is. (A szellemi bérgyilkosok eszerint félmunkát végeztek.)

Csak épp arra nem, mit jelent.

Ady 1905-ben az „Ismeretlen Corvin-kódex margójára”c. írásában a magyarság tragédiájának tartja, hogy Kompország vagyunk, amely

„legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza”.

Képtelen végleg kikötni az európai, nyugati parton, ahol a szabad gondolkodás terem. Így aztán amikor éppen visszafelé, Keletre hajózunk,

„akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondolat, az elveszett.”

Kövér szerint viszont Kompországnak lenni remek dolog

Szó se róla, kissé átírta Adyt. Nem tehet róla, ha egyszer a transzhumanista akárkik megfosztották a hagyományainktól.

Szerinte a Kompország azt jelenti, hogy hidat képezünk Kelet és Nyugat -gondolom, most éppen Putyin és a NATO- között, és ez így is kell, hogy maradjon.

Éljen Kompország, Adyt egye meg a fene

Ha már képes volt jövőbe látóan jóelőre lehazugozni a derék házelnököt:

„Miért hazudjátok, hogy a komp híd?!”

Ha már jövendölés, Ady azt is írta:

„Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? … De mit csináltok velünk, mi is magyarok vagyunk?!”

Mit csinálnak, mit csinálnak…

Hát egyszerűen kiiktatják a nemzeti emlékezetből, aki másfajta magyar hagyományt képvisel, mint a főispános-vármegyés-kakastollas.

Na most akkor ki a hagyományirtó „szellemi bérgyilkos”, házelnök úr?

Forrás

Friss híreink!

• Karácsonyi hangulatban, avagy a balgaság dicsérete
  Megosztás A kedves olvasónak karácsony idején remélhetően jobb dolga is akad, mint Erasmust, vagy politikai tárgyú cikkeket olvasni obskúrus szerző tollából ellenzéki portálon. Magam is azt ajánlom minden jó léleknek, leljenek örömöt inkább családi-baráti körben, semmint a közélet híreiben, mert amit országunk ura és parancsolója, mellesleg félállásban kipcsak fősámán, ünnep idején a Magyar Nemzetnek adott… További információ: Karácsonyi hangulatban, avagy a balgaság dicsérete
• Perintfalvi Rita: Karácsony – a gonosz csak akkor nyer teret a világban, ha a jók túl gyávák ellenállni
  Megosztás A mai napon azt ünnepeljük, hogy a szeretet és az emberségesség Mestere beleszületett ebbe a megtört és önmagával meghasonlott világra. S bár a legfontosabb üzenetet hozta el az embereknek, mégis a legsúlyosabb gonoszság kísérte születését. Heródes király, aki prototípusa minden elnyomó hatalomnak, egyszerűen nem bírta elviselni még a gondolatát sem annak, hogy mellette megjelenhet… További információ: Perintfalvi Rita: Karácsony – a gonosz csak akkor nyer teret a világban, ha a jók túl gyávák ellenállni
• Egy választópolgár prioritásai – Karácsonyi számvetés
  Megosztás Ez a választó ezúttal én magam vagyok. Itt van a karácsony, nyakunkon a szilveszter, a halandók többsége ilyentájt szokott önmagával, családjával, városával, országgal-világgal számvetést készíteni – mintegy felkészülendő a következő esztendőkre. Elmegyek szavazni A kérdés, amelyet magamnak felteszek az ünnep előestéjén így szól: ha holnap lennének az országgyűlési képviselő-választások, akkor a nekem fontos szempontok… További információ: Egy választópolgár prioritásai – Karácsonyi számvetés
• Bryan E. Leib -ha nem tudja ki Ő, ne szégyellje- beveszi az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét?
  Megosztás Bryan Leib amerikai külpolitikai elemző, az Alapjogokért Központ vezető kutatója, akinek szakterülete az antiszemitizmus-kutatás, ezenfelül komoly tapasztalatot szerzett az amerikai jobboldali médiában – írta róla az Origo. A kormánytól nem túl távol álló portálok megszellőztették, hogy Leib lehet David Pressman utódja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. A jelölt, ahogy az „illik”, önfeledten üzenget -a… További információ: Bryan E. Leib -ha nem tudja ki Ő, ne szégyellje- beveszi az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét?
• Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót
  Megosztás A közigazgatás egy hivatás, amelynek alapja a politikai semlegesség és a szakmai lojalitás – ezt még Gulyás Gergely nyilatkozta egy interjújában majd egy évtizede. Pontos mondat, azonban a szókapcsolatok mintha az utóbbi időben felcserélődtek volna a kormányzati fejekben és immár „politikai lojalitásra” és „szakmai semlegességre” gondolnának a közigazgatásban dolgozók esetében – kezdte szokásos vasárnapi… További információ: Ujhelyi István: amikor a valóság nem kopogtat többet, hanem egyszerűen berúgja az ajtót