Az Európai Bizottság által megrendelt közvéleménykutatás szerint a magyarok 91 százaléka szerint a korrupció elterjedt Magyarországon. De mennyire súlyos ez a szám? A Blikk Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdezte.
A korrupció szorításában
A magyarok 91 százaléka szerint a korrupció elterjedt az országban, ez derült ki Európai Bizottság által megrendelt közvéleménykutatásból. Meglepte az eredmény?
– Meg is lepett, meg nem is. Más kutatások is visszaigazolták korábban, hogy a magyar emberek többsége létező és súlyos problémának tartja a korrupciót. Legutóbb 87 százalékuk vélte így. Ez a 91 százalék azért is különösen sok, mert közben az uniós polgárok körében 76-ról 68 százalékra csökkent ugyanez az érték.
Ebben a 91 százalékban ott vannak a kormánypárti szavazók is. Ha a hatalom dolga megoldani a problémákat, köztük a korrupciót, hogyan kaphattak mégis kétharmados többséget a kormánypártok? –
Már egy 2018-as Medián felmérés is az hozta ki, hogy a választási eredményt nem befolyásolja a lelepleződött korrupció. A biztos pártválasztók fele tisztában van a kormánypártok érintettségével és felelősségével, mégsem adják másra a voksukat.
„A hétköznapi korrupció ritkább lett”
A hétköznapi életben is találkoznak az emberek a korrupcióval?
– Sokkal ritkábban, mint 10-15 évvel korábban. Azt gondolom, a hétköznapi korrupció ritkább lett. Hiszen a számlaadási fegyelmet az online pénztárgépekkel megoldották, a rendőrségi korrupciót is visszaszorították, és évszázados mulasztás hozott be a kormány a hálapénz törvénytelenné minősítésével.
Hogyan lehet mégis ilyen magas a korrupció észlelése az átlagpolgárok között?
– Sok visszaélést, amit a közbeszéd korrupcióként azonosít, a hatalom szégyenérzet nélkül nyíltan vállal, de legalábbis nem tagadják. A kutatásokban megkérdezett 100 átlagemberből pedig csak 39 érzi mindezt elfogadhatatlannak.