ENSZ emberi jogi képviselő: Magyarországon nehezítik a civil szervezetek életét 

Magyarországon az elmúlt években egy jól bevált séma alapján válik egyre bonyolultabbá a civil szerveződések működési környezete – mondta Birgit Van Hout, az ENSZ emberi jogi főbiztosának európai képviselője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

Az emberi jogi szakértő a „Stop Soros” néven ismert törvénycsomagról szólva kifejtette, ez a javaslat nem az első olyan intézkedés, amely korlátozza a civil társadalom cselekvési lehetőségeit.

Hangsúlyozta, a magyar kormánynak joga van intézkedéseket hozni az átláthatóság növelésére, de azok nem bonyolíthatják meg annyira a működési környezetet, hogy a civil szervezetek gyakorlatilag ne tudjanak tovább működni, vagy megbélyegezve érezzék magukat.

Birgit Van Hout megerősítette, szerintük a „Stop Soros” törvénycsomag a megkülönböztetés tilalma és a támogatásokhoz történő hozzáférés szempontjából is sérti a nemzetközi emberi jogi törvényeket.

A kormányoknak megvan a teljes szabadságuk a migráció irányítására, a megkülönböztetés tilalmát azonban tiszteletben kell tartaniuk, ez a javaslat pedig „kipécézi azokat a szervezeteket, amelyek a migránsokkal és a menedékkérőkkel foglalkoznak” – fejtette ki.

Emlékeztetett: az emberi jogi főbiztos emellett aggályosnak találja a támogatások megadóztatását is, mivel az azokhoz történő hozzáférés a gyülekezési szabadság elidegeníthetetlen része, vagyis emberi jog, túlzott megbonyolításuk pedig nem felel meg a nemzetközi emberi jogi törvényeknek.

Birgit Van Hout szólt arról is, hogy a törvénytervezet bírálatakor a magyar emberi jogi hagyományrendszerre próbálnak hatni, és bíznak a javaslat átgondolásában. Magyarország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában mindig is vezető szerepet játszott, éppen a civil társadalmak mozgásterének biztosításával vagy az emberi jogi harcosok védelmével kapcsolatban – mondta. Hozzátette, ezért bíznak abban, hogy az ország fontosnak tartja az összhangot a tanácsban a külföldön képviselt álláspontja és a belföldön tanúsított politikája között.

Az emberi jogi szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország aláírta a politikai és polgári jogokról szóló nemzetközi egyezményt, tehát a főbiztos megszólalásában olyan kötelezettségekre hivatkozott, amelyek tiszteletben tartását Magyarország is vállalta.

Az ENSZ migrációs egyezményének tervezetéről elmondta, az országoknak továbbra is szuverén joguk marad a határigazgatás és a migráció irányítása, ugyanakkor a javaslat abból a perspektívából indul ki, hogy a „migráció az életünk része, akár szeretjük, akár nem, mert globális jelenség”.

Birgit Van Hout szerint globálisan nézve viszonylag alacsony számban érkeznek migránsok Európába, a legtöbben ugyanis a származási országuk környezetében maradnak.

Hangsúlyozta, nem létezik migrációs jog, azonban a lakóhelyként szolgáló ország elhagyása, illetve a visszatérés oda alapvető emberi jog. Ezzel a joggal nem jár automatikusan a máshol letelepedés lehetősége, ugyanakkor együtt kell kezelni a megkülönböztetés tilalmával – tette hozzá.

Az emberi jogi szakértő szerint ezért tekintik elfogadhatatlan diszkriminációnak, ha a migránsoknak nincs joguk az oktatáshoz, vagy nem kaphatnak egészségügyi ellátást.

Minden emberrel méltósággal és tisztelettel kell bánni – jelentette ki, majd kifejtette, ezzel nem akarják korlátozni az uniós tagállamok jogait, hogy irányítsák a migrációt, vagy őrizzék a határaikat, azt viszont el szeretnék érni, hogy emberként bánjanak mindenkivel.

Kitért arra, hogy közös európai menedékügyi politika nélkül az emberek valóságos labirintusba érkeznek, amikor megjönnek Európába. Kiemelte, határozottan fellépnek a befogadási eljárások közben alkalmazott elzárással szemben, szerintünk ugyanis a bebörtönzést csak akkor kell alkalmazni, ha valaki bűncselekményt követett el. Megjegyezte, a gyermekek elzárását feltétlenül el kell kerülni, mivel az sohasem állhat a gyermek érdekében.

Birgit Van Hout irreálisnak nevezte a műsorvezető ENSZ-sajtóközleményre hivatkozó számítását, amely alapján a világon élő 258 millió nemzetközi migráns átlagosan havi 2900 amerikai dollárt (aktuális árfolyamon több mint 730 ezer forintot) keres. Az ENSZ munkatársa azt mondta: sok migránssal és menekülttel találkozott, többségük Európában sem volt tehetős, hanem nagyon alacsony összegből kellett megélniük, ezért ezt a számot csak az magyarázhatja, ha a külföldről felvett európai bizottsági alkalmazottakat, vagy a Coca-Cola Amerikából áttelepült európai elnök-vezérigazgatóját is a migráns munkavállalók közé számítják.

Az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, szervezetük mostani különleges mandátuma kizárólag az ottani konfliktusra, a károk felmérésére fókuszál, azonban ha Ukrajnában is teljes körű emberi jogi monitorozást végezhetnek, biztosan foglalkoznak majd a magyar kisebbség ügyével is.

(Forrás: MTI)