Escobar 

„A politika csak pénzen múlik. A demokrácia is” – állította „El Patron” vagyis Pablo Escobar (Javier Bardem), aki 1989-ben a Forbes Magazin szerint a világ hetedik leggazdagabb embere volt, s a nemzetközi kokainpiac nyolcvan százalékát ellenőrizte.

Gondos apa és kegyetlen bűnöző

Személyiségében békésen megfért a feleségét, gyerekeit szerető, gondoskodó apa – aki azért számtalan nővel csalta meg asszonyát –, és a kegyetlen, üzleti ellenfelei, bírók, rendőrök megöletését elrendelő bűnöző.

Kokainbáró és szociálisan elkötelezett ember

Az 1970-es években óriási drogbirodalmat épített ki, de hazája politikai életében is aktív szerepet vállalt: 1982-ben megválasztatta magát a kolumbiai kongresszus képviselőjének. Amikor neve nyíltan összefüggésbe került a drogkereskedelemmel, kikényszerítették lemondását. A véreskezű drogbáró fényűző életet élt, ugyanakkor szociálisan elkötelezett ember is volt: pénzéből

kórházakat finanszírozott, szociális lakásokat és iskolákat építtetett.

Háromezer hektár területű farmja – fényűző kastéllyal, saját repülőtérrel, állatkerttel és hatalmas estélyekkel –, az üzleti élet és a szórakozás színtere volt: barátait kolumbiai szépségkirálynők szórakoztatták. De a farm számtalan kivégzés helyszíne is volt.

Végül űzött vad lett

Itt lövette le például építészét, akinek hibájából a villa első emelete beomlott. Sok nővel volt viszonya, közülük is kiemelkedett Virginia Vallejo (Penélope Cruz), aki televíziós újságíró volt. A kegyetlen üzlet növekedésével azonban Escobar egyre inkább űzött vad lett, akinek nyomában a hazai és az amerikai törvénykezés lohol, ő pedig mocskos odúkban húzza meg magát, állandóan készen a tovább menekülésre.

Feszültség, tempó, humor és vér

E spanyol-bolgár életrajzi bűnügyi mozi színes, sokszor drámai, erőszakos élet filmre álmodása tökéletesre sikerült, köszönhetően a két fantasztikus főszereplőnek és a rendezőnek, Fernando León de Aranoa-nak. Feszültség, tempó, humor és vér – érdekes, borzongató mozi-kaland.

Előzetes