Kerítésen innen
Ez is csak duma? Orbán „legnagyobb humanitárius akciója” működés közben
Emlékeznek még a kidülledt mellel, büszkén hangoztatott Orbán-mondásra, miszerint Magyarország „a legnagyobb humanitárius akciót” hajtotta végre az Ukrajnából menekülők befogadásával? A hivatalos verzióval szemben állnak a megszólaló rászorulók történetei.
Civilek tették, a kormány pedig…?
Egy éve többször beszámoltunk arról, hogy a kormány-teszetoszasággal ellentétben a civilek azonal léptek, amikor az orosz támadás elől ukrán menekültek tömegesen érkeztek életüket mentve Magyarországra. Akkor az önkéntes civilek élelmiszert osztottak, szállást és fuvart szerveztek, tolmácsoltak, útba igazítást adtak, lefoglalták a gyereket, megitatták a kutyát, utánajártak, telefonáltak, intéztek naphosszat. Valaki reggel, mások késő este, néhány óráig vagy egész nap, puszta jó szándékból segítik az Ukrajnából érkező menekülteket a Keleti és a Nyugati pályaudvaron.
„Ha meglátom, hogy valaki ténfereg, odamegyek, összekötöm a tolmáccsal, elviszem a jegypénztárhoz, mosdóba, a reptéri buszhoz, a melegedőhöz, ami kell neki. Most épp a kutyapártosokkal vagyok, de voltam már kint a reformátusokkal is, holnapra a Migration Aidhez vagyok beírva.”
–mondta egyikük.
Orbán észbe kapott: ez neki is jól jöhet, persze leginkább a szavak szintjén
A pályaudvarokat kiürítik,
azokat el kell hagyniuk a civileknek és önkénteseknek, ezt az érintettek megerősítették, és már pakolnak is.
A döntésről a BOK-csarnok mai bejárásán tájékoztatták a bizottság tagjai az érintetteket,
és nem sokkal később a segítőcsoportokban is terjedni kezdett az információ. A menekültek átszállításáról a pályaudvarról a tranzitváróba feltehetően a kormányzati szervek gondoskodnak.
Hétfőtől a Budapestre érkező menekültek és menedékkérők ellátása csak ott zajlik majd
-írta meg a 444.hu.
Orbán-leg….
Bár a hivatalos kommunikáció szerint Magyarország „a legnagyobb humanitárius akciót” hajtotta végre az Ukrajnából menekülők befogadásával, ezt a statisztikai adatok és a személyes tapasztalatok sem igazolják.
„Az egészségügyi ellátással visszatérően nagyon durva problémák vannak, nagyon széleskörű problémákkal szembesülnek azok, akik Ukrajnából menekültek”
– mondta a 24.hu-nak a Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa. Riportból kiderült, hogy
a menedékesi státuszt igazoló hatósági papírt a legtöbb helyen – bankban, egészségügyi intézményben – nem fogadják el, volt, hogy vécé felé irányították az irat lobogtatóját.
A szakértő szerint két évvel a háború kitörése után a magyar állam egy sor feladatot nem volt képes megugrani, ami „elég szomorú”.
„Hiába hosszabbították meg immár kétszer is az orosz-ukrán háború elől menekülő menedékesek itt tartózkodását lehetővé tevő igazolást, a lejárt plasztikkártyák helyett adott papír alapú hatósági bizonyítványokat nem mindenhol fogadják el”
– panaszolta több olvasónk az elmúlt hetekben. A menedékesek tapasztalata alapján a probléma tömegeket érinthet. A Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint mindez azt mutatja:
az állam két év alatt nem volt képes arra, hogy a saját intézményeit és azok munkatársait megfelelően tájékoztassa az ukrán menedékesek jogairól.
Vagyis….
Maguknak az intézményeknek sincs normális, közérthető és könnyen hozzáférhető információja és tájékoztatása arról, hogy ki, mivel, milyen kártyával, milyen papírral, milyen hatósági bizonyítvánnyal, mire jogosult, és ezt hogyan tudja érvényesíteni.
Oroszország több mint két éve támadta meg Ukrajnát, és azóta a magyar állam nem volt képes ezt megoldani, megugrani ezt a feladatot, ami szerintem elég szomorú
– értékelte a helyzetet a Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa. Szekeres Zsolt szerint mindez nem azt jelenti, hogy az állam egyáltalán nem kommunikál, hiszen vannak tájékoztatók, miniszteri körlevél és hasonló, ezek azonban szemmel láthatóan nem képesek biztosítani azt, hogy az Ukrajnából a háború elől menekülők ténylegesen és maradéktalanul érvényesíteni tudják a jogaikat.
A számok makacs dolgok…
Orbán Viktor szerint élen járunk az ukrán menedékkérők befogadásában, az adatok azonban nem ezt mutatják.
Az ENSZ naprakész statisztikája szerint alig több mint 41 ezer ukrajnai menedékkérő kért védelmet tavaly december végéig. Mindezzel hazánk az utolsó előtti helyen áll a menedékkérőket fogadó országok között.
Magyarország csak a területileg és népességszámban is jóval kisebb Moldovai Köztársaságot előzi az ukrajnai menedékkérők számában. A legnagyobb terhet Lengyelország viseli a maga 1,64 millió, védelemért folyamodó menedékkérőjével. A második a Magyarországhoz népességszámban a legközelebb álló Csehország, ott több mint 581 ezer védelmet kérő ukránról tudnak. Az Oroszország által 2022-ben lerohant Ukrajnával szomszédos Románia és Szlovákia szintén Magyarország előtt jár: előbbiben 155 ezer, utóbbiban valamivel kevesebb mint 135 ezer ember kért védelmet. A balti államok – Litvánia, Észtország és Lettország – szintén Magyarország előtt járnak ebből a szempontból. Egy másik kulcsadat szerint az Ukrajnából érkező, nyilvántartott menedékkérők száma összesen valamivel több mint 65 ezer volt hazánkban, amivel a középmezőnyhöz tartozunk.
Valójában nincs pontos adat, hogy Ukrajnából ténylegesen hány ember menekült ide, és él tartósan Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a ténylegesen menekülők között nagy számban vannak magyar állampolgárok is, akik ilyen minőségükben nem jelennek meg a menekültügyi statisztikákban. Hasonlóan nehezen szétszálazhatók a munkavállalással kapcsolatos adatok is.
