Farkasházy Tivadar: nem gondoljuk, hogy kánaán lesz, csak azt, hogy szabadság. Azért az is valami, nem?

Fogalmam sincs, mitől olyan nagy esemény, amikor Tölgyessy évente ad egy nyilatkozatot, most a 444-nek. Alapkönyveket ír, amelyek elkerülték a figyelmemet?

1998-ban beül a Fidesz-frakcióba, ahol nyolc évig nem csinál semmit, csak nem belülről akarta bomlasztani?

2009-ben Nagykeresztet kap a Gyurcsány-kormány utolsó heteiben, amit már akkor a demokratikus ellenzék nyílt szembeköpésének tartottam, akik közül soha senki sem kapta meg, holott évtizedekig vállalták az összes retorziót a legkisebb remény nélkül arra, hogy itt a dolgok még az ő életükben jobbra fordulhatnak. 12 évi baloldali kormányzás alatt se kap Konrád, Heller, Göncz, Mécs vagy Méray, ő viszont igen, holott csupán a Független Jogász Fórummal volt jókor jó helyen pár hónapig, mint Orbán pár óráig a téren, amikor lesről hazaküldte az oroszokat.

Ezt csak ahhoz a látogatáshoz tudom hasonlítani, amikor Medgyessy elment a félmillió elpusztított zsidó ellenére Horthyt mosdató Terror Házába, és beírta az emlékkönyvbe: „Gratulálok a kiváló történészi munkához és a rendezéshez.” Bizonyára árokbetemetésnek szánva, sikerét az utóbbi 12 éves kormányzás is jelzi.

Azért próbáltam utána nézni, hátha elkerülték a figyelmemet a vaskos tanulmányok, amiket letett az asztalra, a Wikipédiában az utolsó nyolcéves, a „Válság idején teremtett mozdíthatatlanság”, az előző a 2013-as „Orbán-rendszer természete I–V.” Hoppá, öt kötet, illetve hat, ezt keresem, valóságos Jókai, ha nem is Mór, de a szintén nagykeresztes Anna! Elvégre Orbán elég nagytermészetű ember, hát még a rendszere. Az Origo hozta, épp a bekelebezésekor, s alig 150 ezer leütés, annyit olykor három Hócipőbe írok takarékossági okokból, amúgy eléggé el nem ítélhető módon. Nem akarok az egyoldalú mennyiségi szemlélet csapdájába esni, de úgy tudom, a tudósokat a megjelent publikációk száma és terjedelme is minősíti. Csak pár mondat az utolsóból:

„A gyűlöletszerkezetekkel nincs felzárkózás

Távolról sincsen akkora eltérés a két tömb között, mint lelkes híveik gondolják, vagy miként a közéleti blokkok megpróbálják elhitetni az országgal. Mindegyik a maga esendő módján ugyanazt a válságköteget szeretné megoldani, az ismert eredménnyel. Mindkét oldalon roppant gyűlöletgépezet épült fel a közvélemény befolyásolására, és olyan erős a legelkötelezettebb hívek fogékonysága a táborelvű gondolkodásra, hogy fölöttébb valószínűtlen az egyes blokkok lényegi irányváltása.” 

Persze lehet, hogy meggondolta magát, nyolc év az nagy idő, ezért nézzük a mostani 444-es interjút:

„Régóta azt gondolom, hogy az orbánozás elbutítja az ellenzéket és az ellenzéki sajtót is, Orbán Viktor oldalán több az innováció. Nem a korrupció okozta a legnagyobb gazdasági kárt Magyarországon, hanem ez a polarizált háborús szembenállás. Egyre hevesebben működik ez az angyal–ördög dolog, hogy én vagyok az angyal, mindenki más ördög.” 

Kezdjük az orbánozással, hiszen én is azt teszem

Csak ez nem úgy történik, hogy felkelek, és azt mondom Miminek, ne haragudj, de se rámolni, se sétálni, se vásárolni nincs időm, amíg ki nem orbánozom magamat. Hanem úgy, hogy bármit teszek, mindenhol szembejön velem, egyszerűen nem tudom kikerülni, az innovációi pedig kifejezetten szemétségnek tűnnek, a járványban már az életünkre is tört, lásd erről kissé hosszabb fogalmazványomat. Itt ugyanis már rég nem két törzs áll szemben, ha így lenne, akkor nem Jakab és MZP újévi gondolataival kezdtem volna az év első napját.

Ugyan mi volt a közös

a 48-as márciusi ifjak, az akkor éppen Pozsonyból Bécsbe tartó Kossuthék és a pár hónappal később a császár seregéből közéjük álló, magyarul sem tudó osztrák, német, lengyel tisztek között azon kívül, hogy elegük volt a Habsburg Birodalomból, azaz a népek börtönéből. Az 1870-es években Klapkát egy választási gyűlésen kifütyülték. Komáromban! Ahol Világos után se tette le a fegyvert, színházi előadásokat tartottak, szabad elvonulást csikart ki, a hatvanas évek elején pedig a Klapka-légióval újra fel akarta lázítani az országot. A hetvenes évek elején viszont már létezhettek azok a különbségek, amelyeket 1848-49-ben még elfedett a közös cél.

Ugyan mi tartotta egyben a szövetségeseket 1941 és 1945 között a Hitler-ellenességen kívül?

Churchill tán esténként kitett egy üveg whiskyt és Sztálin gazdaságpolitikai elképzeléseit olvasgatta, majd kissé felöntve a garatra a nejének elkezdte dicsérni, hogy a Holodomor idején a generalisszimusz milyen ügyesen küldött az éhhalálba több millió ukránt, a Gulagra minden másképp nézőt, nem beszélve egykori harcostársai és a Vörös Hadsereg vezetésének 1937-es likvidálásáról? Szövetségük alapja egyetlen szóval leírható: alkalmi. Jött rögtön utána a fultoni beszéd és 45 évnyi szembenállás.

Vagy netán azt kéne mondani az úthengernek, mint a Fekete lovag a Gyalog galoppban: na jó, egyezzünk ki döntetlenben? Egy pillanat múlva könyvjelzők lennénk a diadalait jelző hősköltemények lapjai között. Vagy álljunk be a NER zászlaja alá? De minek, ágyútölteléknek? Egy maroknyi értelmiségi tartja fenn a szellemi polgárháborús állapotokat? Ez meg nem más, mint egy törzsi háború? A Hócipő pedig egy gyűlöletgépezet apró fogaskereke?

Igen untam Marx és Engels tonnáit a közgázon,

ráadásul a kétéves újságíró-iskolában ismét a fejembe akarták verni, hiába mondtam, hogy már nem fér bele, de azért azon elméláztam, hogy a két szakállas szerint a gazdasági szakadék valahogy mindig nagyobb, mint az elvi. Vagy netán az ősember csupán ideológiai megfontolásokból akarta agyonütni a mamutot? Eltérő elképzeléseik voltak a jégkorszakról? Nem az választotta el őket, hogy előbbiek meg akarták enni az utóbbit, aki ezt kissé nehezményezte? Miközben vissza se támadt, hisz hamar rájött arra, hogy az ember nem növény, amire már elég régóta specializálódott.

Bár egy nagy hűbéresük már kifejtette, hogy a korrupció nem más, mint a Fidesz gazdaságpolitikája,

ám azt ő sem gondolta komolyan, hogy ennyire félremagyarázzák. Hiszen csupán azt értette alatta, hogy Orbánnak a politikája végrehajtásához szüksége van egy nemzeti burzsoáziára. Próbáljuk meg ezt a talpáról a feje tetejére állítani. Viktor nem azért harcol éjjel-nappal, mert nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a keresztény nemzeti ideológiát még nem minden magyar vallja a magáénak, s kissé türelmetlenül ezt sietteti, hanem amit már a közgáz rántástól bűzlő pincemenzáján is suttogtak a hatvanas években, hogy a lé határozza meg a tudatot. Bármennyire is vulgárisnak hat.

Ha a spanyol konkvisztádoroknak csupán civilizatorikus hajlamaik voltak, akkor miért vittek haza annyi aranyat, a későbbi angol gyarmatosítók és telepesek meg annyi rabszolgát az Újvilágba? A szerzetesek enélkül is megkeresztelhették volna őket. Orbán netán azért ment át 94-ben a túloldalra, mert felfedezte magában az addig a tudata által elnyomott nemzeti-konzervatív értékek kizárólagosságát, s nem azért, mert kiürült az a térfél, és percek alatt átlátta, hogy ott sokkal nagyobb esélyei lesznek uralkodni? Tegyük fel, az előbbi az igaz, de pár kiszálló kivételével az egész kollégiumi bandája is hirtelen megvilágosodott?

Vagyis nem azért van korrupció, mert az ideológiájuk győzelméhez gazdasági javak szükségesek, méghozzá az egész ország vagyona, hanem azért kell az ideológia, hogy indokolható legyen vele az ország szétlopása, hívei elhiggyék ezt, és ne akadjanak fenn azon, hogy egy csomónak közülük sem jut semmi. S Tiborcz csak kalandozni ment ki Marbellába, mint eleink egykor, a turai kastély és a fél Belváros után pedig most kizárólag azért vette meg a Gránit Bankot is, nehogy visszatérjenek a kommunisták. A papa meg azért ássa be magát Hatvanpusztára Lőrinc páncélosaival, nehogy a nemzeti konzervatív kőbányászokat leigázzák a hazátlan balliberális kőbányászok. A gázos is azért íratta Andi nevére a panorámát, szakirodalom Bödőcs Tibor: A csodadisznó. A másik tábor tagjai közül is loptak egyesek, mivel ez az emberiség egyik legősibb sportja, csak nem üzemszerűen, s még a tizedét se. Nem beszélve arról, hogy a rablás egy igazi bíróságon is más megítélés alá esik.

Kik vannak most együtt, egy törzsi tábor?

Nem azok, akik elől elszívták a levegőt, anyagi és szellemi értelemben is, s az utolsókat kapkodják? Akik nehezen viselik el, nemhogy lassan lekésik a csatlakozást Európáról, hanem lekapcsolták a vagonjukat is, és épp az ellenkező irányba robognak? S csak azért állnak meg olykor egy percre, hogy felszedjék a síneket, mint Lenin a viccben? Amikor pedig nem lesz több, Orbán felkiált a Türk Tanács epicentrumában: győztünk, megérkeztünk! Ez egy törzs? Tán származási alapon? Miközben kizárólag azért tartja fenn a háborús helyzetet, hogy az utolsó bódét is átírathassa a nevére.

Rooseveltéket is elbutította a hitlerezés? Ahelyett, hogy Adolfot meghívták volna Jaltába és Teheránba. Hogy mi most a teendő? Korántsem az összefogás szajkózása, vagy békülési kísérlet a NER nehézpáncélos lovagjaival, hanem megfejteni az Enigmát, eljutni a cuccokkal Murmanszkba és partra szállni Szicíliában, Normandiában, persze nem fizikai, hanem politikai értelemben.

De folytassuk:

„A mostani helyzet nem kedvez a demokráciáknak. Bárkiből lehet olyan helyzet folytatója, mint az Orbáné. Nem veszem evidenciának, hogy ha győz a baloldal, akkor demokráciát akar csinálni és helyre akarja állítani a dolgokat.” 

Tehát Orbánt a helyzet termelte ki, s nem fordítva, ő a helyzetet, jóval a nemzetközi trend előtt? Péter, ott ültél köztük! Ettől persze nem lesz rögtön demokrácia, hanem szükségállapot. Tölgyessy egy 2018-as konferencián azzal biztatott, hogy nem biztos, hogy megérjük az Orbán-rendszer végét. De akkor miért ült be 1998-ban nyolc évre közéjük? Az még egy más természetű Orbán volt? Vagy miért nem ül még ott, hiszen őt a Társadalomtudományi Intézetben sem bántották, miközben kirúgták a nála tízszer többet publikáló Kérit. Nem kéne már egy alapos mea culpa? Pontosabban egy mea maxima culpa? Vagy ilyen későn ismerte fel? Ha egyáltalán már felismerte. Mert a gyűlölködés rég nem zsigeri, szigorúan megvannak az objektív alapjai. Vagy a szövetségeseknek a partraszállás és Kurszk helyett egyszerűen meg kellett volna szórni Drezdát, Hamburgot, Berlint a világról alkotott nagyszerű elképzeléseik röplapjaival? Magyarán a közös ellenzéki programmal? És akkor a hitleristák tízmilliói leszavazzák Hitlert?

„Számomra az egyik legmegdöbbentőbb dolog, hogy az ellenzéki sajtó mennyire nem foglalkozik azzal, hogy itt mi lesz, ha győz az ellenzék. Evidenciának veszi azt a tételt, hogy ha nincs Orbán Viktor, akkor itt kánaán lesz. Most én illő tisztelettel megkérdezem, hogy miért gondolja ezt az ellenzék?” 

Nem gondoljuk, hogy kánaán lesz, csak azt, hogy szabadság. Azért az is valami, nem?

Illő tisztelettel: Farkasházy Tivadar”

Kapcsolódó

Farkasházy Tivadar: János, tartozunk neked egy rendszerváltással!