Fegyházba is mehetnek az Elios-ügy felelősei

Akár 25 év fegyház és teljes vagyonelkobzás is fenyegetheti azokat, akik benne voltak a szervezett csalásban, feltéve, hogy igazolódik büntetőjogi felelősségük Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios körüli botrányban.

Az OLAF megnevezte, hol kell keresni a csalás szervezőit

A 24.hu által megszerzett és feldolgozott OLAF-jelentés szerint szervezett csalással csatornázták át Tiborcz István volt érdekeltségéhez az országnak járó, a közvilágítás korszerűsítésére szánt uniós pénzt fideszes vezetésű önkormányzatok, vállalkozások és a kormány asszisztálásával. Mivel olajozottan, sokáig és sok szereplő közreműködésével működött a gépezet, az EU csalás elleni hivatala arra is tesz utalást, hogy az Elios-ügyben a költségvetési csalást bűnszervezetben követték el. Meg is nevezték, hol kell keresni a csalás szervezőit.

A büntetés része a vagyonelkobzás is

A bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény a legsúlyosabbak egyike, így a következményei is szigorúak. Ilyenkor az egyes bűncselekmények büntetési tétele megduplázódik, a maximális büntetési tétel 20 év, de ha több bűncselekmény halmozódik, akkor legfeljebb 25 évnyi büntetés osztható ki fejenként. Ráadásul börtön helyett fegyházba kerül az elítélt, feltételes szabadságra bocsátásra nincs lehetőség, sem a kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésére. El kell kobozni mindazt a vagyont a bűnszervezetben való részvételben elítélt személytől, amelyet az alatt az idő alatt szerzett, amíg a bűnszervezetben részt vett. Vagyis mindent elvesznek tőle, hacsak nem tudja bizonyítani, hogy az adott jövedelem nem a bűnszervezetben való részvétele miatt jött létre.

Az OLAF jelentését úgy kell kezelni, mint egy nagyon megalapozott feljelentést, aminek indukálnia kellene egy alapos vizsgálatot a magyar bűnüldöző szervek részéről

– magyarázza Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter. Nincs egyedül a véleményével: a Fidesszel egy pártcsaládhoz tartozó német kereszténydemokrata politikus, Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke is valódi nyomozást sürget. A magyar ügyészség azonban meglehetősen passzívnak mutatkozik. Indult ugyan eljárás, de egyrészt ez szinte automatikusan így van, másrészt a két évvel ezelőtti OLAF-jelzés után az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.

Már most kényszerintézkedéseket kellene tenni

Olyan súlyú és annyi személy közreműködését igényelte az OLAF-jelentésben bemutatott mechanizmus, hogy indokolt lenne a rendőrség részéről már most is kényszerintézkedéseket végrehajtani

– mondja Marczingós László ügyvéd. Ennek legenyhébb formája az előállítás, de az őrizetbe vétel vagy az előzetes letartóztatás is szóba jöhetne. Ám az OLAF-jelentésben megnevezettek egyikével kapcsolatban sincs hír arról, hogy megjelentek volna nála a nyomozóhatóságok, pedig már lassan két hónapja az ügyészség birtokában van a csalás elleni hivatal végleges dokumentuma. Az ügyészség azt közölte a 24.hu kérdésére, hogy

a Legfőbb Ügyészséghez január 11-én érkezett meg az OLAF ajánlása, 11 nappal később a Pest Megyei Főügyészség rendelt el nyomozást, a nyomozással a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát bízták meg.

Amíg azonban gyűjtik a bizonyítékokat, ami hosszadalmas folyamat lehet, már most is tehetnének határozott lépést a hatóságok.

Az unió visszafizetteti a 13 milliárd forintot Magyarországgal, tehát legalább ekkora kára származik az országnak a miniszterelnöki vej volt cége körüli botrányból. Ezért a vagyonvisszaszerzés, vagyis az országot érő kár enyhítése érdekében már most is lehetne és indokolt lenne intézkedést hozni

– állítja Kadlót Erzsébet, aki azt az Ökotárs Alapítványt is védte, amelyet a magyar nyomozati szervek 2014-ben vegzáltak, hogy nem egészen fél évre rá kiderüljön, törvénysértő volt a civil szervezet lerohanása.

Az ügyészség nem hivatkozhat arra, hogy nincs konkrét gyanúsított

A vagyonelkobzás érdekében helye van a lefoglalásnak, zár alá vételnek, és itt kellene leginkább a számba jöhető bűnösöket már most, az eljárás elején kissé megszorongatni – mondja. Az OLAF-jelentés alapján kell lenni valamilyen képnek, hogy kinek a vagyona lehet érintett.

A lefoglalást ráadásul nem csak gyanúsítottal szemben lehet elrendelni, hanem az egyéb érdekeltekkel szemben is, tehát az ügyészség nem hivatkozhat arra, hogy még nincs konkrét gyanúsított.

A jelentésben foglaltak alapján azt is be lehet azonosítani, hogy milyen cselekmények miatt kellene nyomoznia az ügyészségnek. A legegyértelműbb a költségvetési csalás esete, legalábbis az OLAF szerint a vizsgált 35 projektből 17 esetben tártak fel olyan machinációkat, amelyek ezzel a bűntettel írhatók le.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség szerepe  két szempontból kiemelkedő. Egyrészt az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését bármikor magához vonhatta és vonhatja most is a tárca Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya. Így a Lázár felügyelte főosztály dolga lett volna egyebek mellett annak a hódmezővásárhelyi közbeszerzésnek is az utólagos ellenőrzése, amelynél Lázár polgármestersége alatt hozták ki nyertesnek az Eliost.

A botrány szálai akár a miniszterelnökig is érhetnek

Másrészt a kormány, illetve a Miniszterelnökség több mint tucatnyi ügyben átvállalta az önkormányzatok önrészét, így a helyhatóságoknak gyakorlatilag semmibe nem került a túlárazott lámpacsere.

A Népszava odáig ment  minapi cikkében, hogy akár a miniszterelnökig is érhetnek a botrány szálai, ami büntetőügyi vonatkozásokat is felvet. Azzal magyarázták ezt – támaszkodva Orbán egyik korábbi nyilatkozatára, valamint az egykori amerikai nagykövet visszaemlékezésére –, hogy a különböző irányító hatóságok teszik meg a javaslataikat arra, mely pályázatokat lenne érdemes támogatni, aztán a kormány fejlesztési kabinetje, élén a miniszterelnökkel hozza meg a döntéseket.

Nemcsak a költségvetési csalás bűntette foroghat fenn, hanem más bűncselekmény is – erre világít rá Kadlót Erzsébet.

Ha igazolható, hogy a közbeszerzési pályázatok jó része „stróman cégekkel” történt, hogy meglegyen a „fedősztori” és papíron fel lehessen mutatni amúgy nem létező versenytársakat, akkor a kartellezés gyanúja fel kell, hogy merüljön. Ugyancsak a kartellezés körében kellene vizsgálni a jelentésben, cikkekben felvetett összeférhetetlenségeket is. A cikkek alapján az a gyanú ébredhet, hogy itt előre szervezetten, többféle módon és különböző hatókörben, változatos eszközökkel befolyásolták a piacot, ezáltal a konkrét közbeszerzési eljárások eredményét.

(Forrás: 24.hu)