Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel – írta az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében vasárnap késő este.
Hosszabb szünet is jöhet
Preben Aamann közölte, hogy a kétoldalú megbeszélések befejezését követően az EU-csúcs folytatódik.
A szóvivő a tagállami vezetőkkel tervezett bilaterális tárgyalások számát illetően nem adott tájékoztatást. Egy másik diplomata azt mondta, hogy “hosszabb szünetre” számít a plenáris tanácskozáson.
A Politico hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy a csúcstalálkozón egyelőre nem értek el előrelépést.
A tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.
Megbukott a csúcsjelölt rendszer
Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok – a folyamat demokratizálására hivatkozva – a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők többségi szavazással, magyar és brit ellenvetés mellett úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.
Orbán Viktor levelét megírta
A magyar miniszterelnök kézzel, lábbal tiltakozik a szocialista Tmmermans megválasztása ellen. Alább néhány részlet a 444 által a Politico nyomán közzétett a néppárt elnökének írt Orbán leveléből, ami szűkölő félelemről tanúskodik.
„tisztában vagyok vele, hogy fel vagyunk függesztve (!!!!), és nem szólhatunk bele a Néppárt politikájába”,
de mint megtudtam, a németek és a franciák (Önök) leosztották egymás között a fontos európai pozíciókat, és e szerint Timmermans lesz a bizottsági elnök, ami nagyon rossz lenne nekünk (Önöknek), és nagyon súlyos, mondhatni történelmi hiba a pártcsalád részéről.
„Ez azt jelentené, hogy a Néppárt, amely megnyerte a választást, átengedi a legfontosabb pozíciót egy másik párt részére”
A magyar miniszterelnök szerint egy ilyen megállapodás
„megalázó” lenne, méghozzá két oldalról is: aláásná az egész közösség (mármint az Európai Unió) tekintélyét a nemzetközi politikában, nembeszélve az Európai Néppárt szavazóiról, akik most felháborodhatnak, hogy hiába győztek, nem az ő csúcsjelöltjük lesz a Bizottság elnöke.
(Orbán ezen a ponton „legnagyobb riválisként” hivatkozik azokra a szocialistákra, akikkel a Néppárt eddig is, és ezután is koalícióban készül tovább politizálni az Európai Parlamentben.)
A magyar miniszterelnök ezután töredelmesen arra kéri az elnököt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a helyzet ne állhasson elő.
A levél azért is figyelemreméltó, mert a néhány hét alatt megváltozott helyzetben
Orbán közvetve egy olyan jelölt mellett kardoskodik, akiről eddig azt hangoztatta, hogy alkalmatlan, akit a kormány hivatalosan sem támogat, aki a Fidesz médiája szerint nyomorult és nyálkás, és aki ráadásul vérigsértette már nem egyszer a magyarokat.
A levél is mutatja, hogy vergődik a magyar miniszterelnök a saját csapdájában.
