Connect with us

Kiemelt hírek

Francia jóvátétel, magyar emlékezet – a Zuckerkandl családról

Megosztás

A napokban a világsajtó kulturális rovatait szinte uralta egy részben magyar vonatkozású hír arról, hogy Faranciaország vissza szolgáltatott egy Klimt festményt a részben magyar származású zsidó  Zuckerkandl családnak, mert azt a nácik elorozták tőlük.

Zuckerkandl, visszaadott festmény
Megosztás

A napokban a világsajtó kulturális rovatait szinte uralta egy részben magyar vonatkozású hír arról, hogy Faranciaország visszaszolgáltatott egy Klimt festményt a részben magyar származású zsidó  Zuckerkandl család örököseinek, mert azt a nácik elorozták tőlük. Alább munkatársunk saját kutatásának összegzését teszi közzé a különleges családról.

Az „Emlékezés ösvényein ” című előadás-sorozatomban legutóbb a Zuckerkandl családról és magyar gyökereikről beszéltem, továbbá említést tettem Georges Jorish-ról, az egyik legszármazottról, akinek 70 év után sikerült visszaszereznie a nácik által eltulajdonított két Klimt képet. Úgy tűnik, hogy a Zuckerkandlok leszármazottjait – csakúgy mint elődeiket – kemény fából faragták, mert most egy másik leszármazottnak sikerült hozzájutnia a jogos örökségéhez.

Franciaország ugyanis visszaadott egy Gustav Klimt-festményt,

miután beigazolódott, hogy rákényszerítették a kép eladására a náci korszakban a zsidó tulajdonost, Eleonóra ( Nora) Stiasnyt. Nora, Zuckerkandl Ottónak a híres bécsi urológus professzornak a lánya volt. A Rózsabokrok a fák( alighanem a festő utolsó képe, a szerk.) alatt című alkotást, nagybátyjától, édesapja testvérétől, Zuckerkandl Viktortól örökölte, aki híres műgyűjtő, és dúsgazdag iparmágnás volt. 1927-ben Zuckerkandl Viktor és felesége meghaltak, és miután gyermekük nem volt, örökségük az egyetlen életben lévő testvérre, Amaliára, illetve a Zuckerkandl fivérek gyermekeire szállt.

Zuckerkandl Redlich Amáliát és lányát, Tildát, Nóra Stiasnyt, valamint több mint tíz Zuckerkandl családtagot gyilkoltak meg holokausztban.

A francia állam azzal, hogy visszaszolgáltatja a jogos tulajdonosoknak Klimt festményét,

egyúttal azt is elismeri, hogy annak idején bűncselekmény történt- mondta a francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot a párizsi Orsay Múzeumban tartott sajtókonferencián. A világsajtó a Zuckerkandlokról neves osztrák családként tesz említést. Kétségtelen, hogy a Zuckerkandlok a hírnevüket és a sikereiket már külhonban szerezték, ám valójában egy magyar származású, asszimilálódott zsidó családról kell beszélnünk.

Megkerülhetetlen az a tény, hogy a Zuckerkandlokat a hazai emlékezet mostohán és méltatlanul kitörölte, ezért nincs abban semmi csodálkozni való, hogy sehol nem kerülnek szóba a magyar gyökereik.

A család felmenője Zuckerkandl Leó ( Leon, Leopold) 1819-ben született Győrben.

Kereskedőként dolgozott. Feleségével, Kőnig Eleonórával 6 gyermeket neveltek. Két lányt, Herminát és Amáliát, és négy fiút, Emilt, Viktort, Róbertet és Ottót.
A fiúk Győrben és Pesten végezték az alapfokú, illetve középiskolai tanulmányaikat. Tehetségük már igen korán megmutatkozott, ezért külföldre mentek tanulni, később pedig a saját szakterületeik kiválóságai lettek.

Bár a mesés Klimt alkotások kapcsán Zuckerkandl Viktor nevével találkozunk, de legalább ugyanilyen fontos, hogy tudjunk arról, milyen óriási a szellemi hagyatéka a többi Zuckerkandl fivérnek.

Zuckerkandl Emil, a legidősebb fiú a Bécsi Egyetem professzora volt,

korának egyik legjelentősebb tudósa, aki páratlan érdemeket szerzett az anatómia és az antropológia területén. Nevéhez fűződik több emberi szerv felfedezése, és jelentős szerepet játszott a mikrobiológia megalapozásában is.

Kortársai fantasztikus előadónak, zseniális koponyának tartották. Számos nyelven publikált rendszeresen, köztük magyarul is.

Felesége, Bertha Zuckerkandl Szeps, aki több mint 30 évvel túl a férjét, a 20. század egyik legjelentősebb pacifista nőalakja volt. Író, kritikus, humanista volt, akinek művészeti szalonjában a legjelesebbek fordultak meg. Mahler, Rodin, Salten, Klimt, hosszú lenne itt felsorolni, mert Emil és Bertha élete egy külön regény.

Csak az érdekesség kedvéért

megemlítem, hogy az 1945-ben elhunyt Bertáról 1968-ig szinte semmit nem találni a magyar sajtóban. Akkor is csak egy viccben írtak róla, miközben Berta anyai ágról magyar volt, és a 19.század egyik legismertebb újságírója, Schlesinger Max Miksa volt a nagybátyja.

Zuckerkandl Emil mellszobrát 1938-ban a nácik eltávolították a Bécsi Egyetemről, de Berthának még akkor is volt ereje felemelni a szavát, és tiltakozni a kirekesztés, a gyűlölet és a közelgő iszonyat ellen. Nem rajta múlt, hogy nem sikerült.

Zuckerkandl Róbert, Emil idősebbik öccse a Prágai Egyetem közgazdász professzora lett

Fivéréhez hasonlóan új utakat keresett a tudományban. Kiemelten foglalkozott például a haszonelmélettel, és a javak elosztásával. Elismert és tisztelt tudóssá vált az egykori pesti gimnazistából.

Zuckerkandl Ottó, bátyjának Emilnek a nyomdokain haladt, ám őt az elméletnél jobban foglalkoztatta a gyakorlat

Kiváló sebész és urológus lett, akit a világ szinte minden tájáról felkerestek a betegek.

Zuckerkandl Hermina, Emil, Viktor, Róbert és Ottó jóval a 2.világháború előtt meghaltak.

Amáliát – a legkisebbet a Zuckerkandl testvérek közül-, 1942-ben gyilkolták meg a lányával együtt. Unokája, Georges az édesapjával bujkálva élte túl a holokausztot.
A túlélő Zuckerkandl leszármazottakat nem csak a vagyoni örökségüktől fosztották meg hosszú évtizedeken át, hanem a Zuckerkandlokat megillető méltó emlékezettől is.

Mégis, ezek a leszármazottak sosem adták fel a küzdelmet az igazságért.

Akadnak köztük most is tudósok, művészek, hétköznapi emberek egyaránt. Talán a franciák mostani jóvátétele a Klimt kép visszaadásával, minket is ráébreszt arra, hogy a múlttal szembe kell nézni. Tisztességgel.

Kapcsolódó

Zuckerkandl

illusztráció: V.K.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük