Kerítésen túl
Frankfurter Allgemeine Zeitung: Merkel és Macron, avagy a „trükkös kettős”
Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.
Merkel és Macron-kettős
A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.
Macron: „ha nincs jogállam, nincs euró”
Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket. Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:
„Ha nincs jogállam, nincs euró”.
„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, hiszen e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat.
Merkel összehívta a főszereplőket:
az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit.
A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő. Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni. Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt.
A vita hosszadalmas volt
Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette:
„Deal”.
Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé,
ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.
„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket”
– mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”. Aztán kifejtette, hogy
„voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”.
Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy
„a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”,
javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.
A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot
És bizony az is ott áll, hogy
„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.
Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar.
A mondat most önállósult:
az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el. „Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.
„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit”
– mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni.
„Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”.
A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz.
Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavasz kettős játékkal
– írta a két tudósító.
(A cikk nem olvasható a neten.)
Szerző
