Szexoldalakon kartellezhettek az Orbán-rendszer oligarchái

Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akiknek a cégeivel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.

Az EU csalás elleni hivatala is vizsgálta az Orbán Viktor gazdasági hátországához sorolt két üzletember, Garancsi István vállalkozó és Hernádi Zsolt Mol-vezér egy-egy alapkezelő cégét. Durván túlárazott szexoldalak, sőt kartellezés gyanúja is előkerült a 24.hu birtokába került jelentésben.

Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE programjába, miután 3-3 milliárd forintra kiírt pályázaton nyertek az uniós pénzt akkor osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, és azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból. Erre a kockázatitőke-kihelyezésre találtatott alkalmasnak a két cég.

Azt már korábban megírta a Direkt36, hogy az Európai Bizottság revizorai a magyarországi JEREMIE programot vizsgálva számos szabálytalanságra bukkantak. Magyarországon eleve olyan cégeket választottak ki az uniós pénzek szétosztására, amelyek egy bizonyos befektetői körhöz tartoznak. Ennél megfoghatóbb probléma volt, hogy a befektetések egy részét nem támogatható régióban valósították meg.

Az oknyomozó portál is kidomborította a sztori egyik pikáns elemét, hogy Hernádi érdekeltsége, a Gran Private Equity Zrt. egy szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott az uniós pénzből.

Éppen erre fókuszálva a Garancsi-Hernádi páros két érdekeltségével és a Dating Central Europe Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatot az OLAF. Bár a csalás elleni hivatal súlyos gyanúkat fogalmazott meg, a projekt nem szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján azok között az ügyek között (mint az Elios vagy a fogorvosok eszközbeszerzései), amelyekben a magyar hatóságok nyomozást rendeltek el.

Az OLAF-jelentés főbb megállapításai a következők:

  • nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások.
  • Kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között.
  • Többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal.

A nem támogatható, közép-magyarországi befektetések miatt összesen 4,3 milliárd forintot visszafizetett Magyarország.

(Forrás: 24.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük