Gulyás Gergely és Molnár Gyula a választásról és a következő évekről vitázott

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint a gazdaság teljesítményét és a kormány migrációval kapcsolatos fellépését díjazták vasárnap a választók. Molnár Gyula, az MSZP lemondott elnöke azt mondta, hogy a kormányoldal kizárólag a migrációról beszélt a kampányban.

Szél Bernadett lemondta a részvételt

A két politikus a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Political Capital által rendezett Magyarország 2018-2022 című budapesti konferencia panelbeszélgetésén vitázott egymással. A fórumra meghívott harmadik politikus, Szél Bernadett, az LMP társelnöke lemondta részvételét.

Gulyás Gergely a gazdaságról szólva kiemelte: az országnak már kiegyensúlyozott költségvetése van, 2010-hez képest 740 ezerrel többen dolgoznak, „a választópolgárok többsége úgy érezte, hogy sikerül egyről a kettőre jutni”.

A migráció tartalmi kérdés

A migráció volt a közelmúlt európai választásainak legfőbb, de legalábbis egyik legfontosabb témája. Ez „elsősorban tartalmi kérdés”, amelyben „tartalmilag a kormánynak száz százalékig igaza van”, és a probléma „velünk fog élni a követező években, évtizedekben” – mondta.

Megjegyezte, ha „lenne annyi bölcsesség” az unió vezetőiben hogy elállnak a kötelező, felső korlát nélküli kvóta bevezetésétől, az a tagállamok közötti viszonyokban és a belpolitikájukban is nyugalmasabb helyzetet teremtene.

A következő négy évről szólva a demográfiai helyzet javítását és a családok erősítését említette fő feladatként a kormánypárti politikus.

Molnár Gyula, az MSZP a választási eredmények ismeretében lemondott elnöke arról beszélt, hogy a kormányoldal kizárólag a migrációról beszélt a kampányban, ugyanakkor elismerte, Európa számára fontos ez a téma.

A fiataloknak nem vonzó az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája

Szerinte Magyarország előtt az a kérdés áll, hogy a kontinens összeszerelő üzeme lesz vagy mozdul az innováció irányába. A tömeges kivándorlás azt bizonyítja, hogy „a fiatalok számára nem vonzó és nem is működőképes” az elmúlt nyolc év kormányzati gazdaságpolitikája – mondta.

A szocialista politikus szerint az ellenzéki oldalon „néhányan bundáztak” a kampányban, mégpedig azok, akiknek az 2022-es stratégiai pozíció elfoglalásáról szólt a vita, egyben elfogadták, hogy idén a Fidesz nyeri a választásokat.

A kezdődő törvényhozási ciklus kérdéseként említette, hogy a kormányoldal „tovább faragja-e” a parlament jogkörét, arra hívva fel, hogy az országgyűlés „kapja vissza méltó rangját”, ne tekintsék „törvénygyárnak”.

A választók jelentős többsége  nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhatnak

A konferencián László Róbert, a Political Capital szakértője bemutatta a választási rendszerrel kapcsolatos választói ismeretekről, attitűdökről március elején készült tanulmányt, amely szerint a válaszadók csupán 60 százaléka tudta, hogy az országgyűlési választáson két szavazatot adhat le. Egy korábbi, 2009-es kutatáskor ez az arány 72 százalék volt.

A választók nagyobbik fele érti, hogy minél nagyobb egy párt, annál inkább felülreprezentálja a választási rendszer. Arra a kérdésre, hogy kinek kedvez a választási rendszer, 52 százalék azt válaszolta, hogy a kormányoldalnak, 100-ból csak 16 választó mondta azt, hogy egyik oldalnak sem. A kutatás szerint a választópolgárok jelentős többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhatnak. A Fidesz szavazóinak 56 százaléka támogató, az MSZP és a Jobbik szavazóinak 80 százaléka, a DK szavazóinak 92 százaléka elutasító – ismertette László Róbert.

A tanácskozáson kérdezték az előadókat, hogy milyen négy évre számítanak

Závecz Tibor közvélemény-kutató, a ZRI Závecz Research vezetője „teljesen tartalom nélküli, kiürült” közbeszédre számít és nyugtalanságot vár. A migráció mindent uraló témája szerinte egészségtelenné teszi a társadalmat szociálpszichológiai értelemben. Ha a kormányzat „nagyon keményen tolja ezt tovább” akkor ez nem egy békés társadalom képét vetíti előre, és nagyon messze leszünk attól, hogy Magyarországon egy polgárosult értékrend uralkodjon – mondta.

Unger Anna politológus, az ELTE oktatója szerint a kétharmaddal „finomra lehet igazítani” újra a választókerületi határokat, az önkormányzati rendszerben lehet változtatásokat eszközölni, továbbá a bírósági rendszerhez is hozzá akarnak nyúlni. Úgy fogalmazott, hogy a „kétharmad zúzására” számít, szerinte a kormány csúcsra járatja majd az idegengyűlöletet. A közjogi rendszer „pofásítása” is meg fog történni szerinte.

Lakner Zoltán politikai elemző, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese azt mondta, bár Orbán Viktornak „nincs programja, teljesen nyíltan közöl velünk mindent azzal kapcsolatosan, amit csinálni akar”. Szerinte ezt végre érdemes lenne komolyan venni, nem megvárni, hogy mi történik majd a következő négy évben. Kérdés az is, hogy lesz-e akcióképes ellenzék vagy ez a „teszetoszáskodás” tovább folytatódik – tette hozzá.

A választási rendszerről szólva Unger Anna azt mondta, hogy a Nemzeti Választási Iroda képtelen volt ellátni a feladatát. A „legborzasztóbbnak” azt nevezte, hogy nem tudni pontos információkat, és így nincs is magyarázat az aggodalmakra.

Csoda és remény az új és újabb civil szervezetek megjelenése

A taktikai szavazás Závecz Tibor szerint működött is, meg nem is: a baloldaliak csinálták, a jobbikosok nem.

Lakner Zoltán kitért arra: nagyon óvatos lenne a választási „csalás, nem csalás dologban”, mert ez az ellenzéki pártok újabb „önfelmentő hisztériájának” kezdete is lehet. Ugyanakkor az államigazgatási működés lehetetlenné teszi, hogy megtudjuk, pontosan mi történt – mondta. Azt viszont csodának nevezte, hogy miközben teljesen nyíltan folyik a civilek üldözése, újabb és újabb civil kezdeményezések nőnek ki a földből; szerinte ez az, ami okot ad bármiféle reményre.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük